Kérem Várjon!
Cikkek
Negyven zé után
Gyorsjelentés: Zé Feszt
zoranka
2018 December 14.

Gondoltam, gyorsan jelentek, mielőtt kimegy a fejemből a lényeg, amit nem is tudtam lejegyzetelni. Összesen 58 fehér tételt kóstoltam meg a Zé Feszt mai első napján és összességében örülünk. Annak nem, hogy kevesen jöttek el, szóval holnap eshet hó, lehet jég, fel a hótaposót vagy síléceket és legalább a pécsiek nézzenek el a volt PEK-ben, mert a Szántó Kovács János utcában kis csodákat kóstolhatnak.

A Zé Feszt remek ötlet, de az első nap tapasztalatai alapján mint rendezvény még elég sok gyermekbetegséggel küzd. Oké, mi ezzel foglalkozunk koncertes, nyári egyetemes, boros verzióban évtizedek óta (leírni is szörnyű az időtávlatot), de kicsit belterjesre sikeredett a kezdés. A konferencián mintegy ötvenen vettek részt, ami nagyon is rendben van, borászok Mórtól Neszmélyig, Bükktől Pécsig, Badacsonytól Egerig. Jó kis előadások voltak, én azt szűrtem le magamnak, hogy az adatok alapján a zenit a legpotensebb zé fajta, de szinte valamennyiben látok valamiféle jövőképen, más-más borvidékeken, más-más verzióban.

A kóstolóprogramon olyan 20 pincészet mutatta be borait, én a fehérekre koncentráltam, 58 tételről születtek jegyzetek, közülük olyan negyven volt zé vagy házasított zé. A borászokon és szakmán túl azonban kevés volt a fogyasztó érdeklődő, akiket a szervezők meg szeretnének győzni a zék helyéről, szerepéről a piacon.

Mindeközben ez azért szomorú, mert Pécsett ritkán látott arcok is eljöttek, órákon át lehet hallgatni Tarjányi Gyulát, az egri borászt, vagy megkóstolni Málik Zoltán kevéssé reflektorozott badacsonyi fajtáinak egyéni ízlésre formált, karakteres borait. Eljöttek a bükki fiatalok, Hajdu Roland, K. Tóth Szabolcs, Bűdi István vagy Borbély „Gallay” Roland, akikről a Pécsi Borozó téli számában olvashattok bővebben, de most élőben lehet eszmét cserélni velük is. A Neszmélyi borvidéket járva tavasszal fedeztük fel magunknak Stróbl Ferencet, aki létrabalesete és törése ellenére eljött Pécsre, hogy megmutassa zenitjeit (és persze remek sauvignon blanc-ját).

Csak néhány név, nem feltétlenül az agyonhájpolt trendsetterek közül, de olyan borokkal, amelyeket érdemes megkóstolni. Csak felvillantom, mi tetszett ma nagyon, a teljesség igénye nélkül.

A Stróbl-borok (Neszmély) közül nekem a hordós érlelésű Zenit 2017 jött be, épp csak fűszerességet tesz hozzá a hordó, friss gyümölcs van benne, jó savak, kedves bor (87/100). No és természetesen a Sauvignon Blanc 2017, intenzív, zöldes, gyümölcsös illatokkal, édes, trópusi gyümölcsös zamatossággal (89/100). A Nyitnikék Pince (Neszmély) izgalmas borokat hozott, de az alkohol mindegyik 2018-as tételben elég magas volt, elrontotta az összeképet, talán a Zenit 2018 volt a legegyensúlyosabb (84/100).

A Planina Zenit 2018 (Pécs) a frissességével, könnyedségével hódított (86/100), míg Sümegi Ákos 2017-es zenitje (Szekszárd) érettebb, testesebb, mélyebb bor volt (88/100), nagy ugyanakkor a Schunk Pince 2018-as zenitjének (Pécs) potenciálja, még nem állt össze a bor, de van benne jövő (86/100).

Nagy élmény a Málik-borokat (Badacsony) Pécsett is megkóstolni, az Olaszrizling 2016 kiemelkedő volt (90/100), de nekem a Kéknyelű 2016 (88/100) és a Zeus 2017 (87/100) is tetszett. A Tánczos Pince (Balatonfüred) válogatás borainál az alkohol nagyon erőteljesen meghatározta a borok világát, a Zengő 2016 volt nekem a legegyensúlyosabb (85/100). A Thetis-borok esetében (Balatonfüred) a Zenit 2017 tetszett jobban egy árnyalattal (86/100).

A bükki borokat már kóstoltuk augusztusban, most sem látom másként, Hajdu Roland Zenit 2017 még nagyon friss, gyümölcsös, könnyed, de szép bor (86/100), a Bűdi Pincénél a hordós érlelésű Zenit 2016 izgalmas (85/100), de itt legalább ennyit ér a Zenit és Cserszegi Fűszeres házasítással alkotott narancsbor is. KT Szabolcséknál a Bükk Blanc 2015 vitte a prímet (87/100), nekem ugyanez a fele-fele pinot blanc és zenit tetszett a szomszéd Gallaynál is (88/100).

A móri (azaz zámolyi) Szabadkai Pince Zenit 2017 bora nekem bejött (86/100), a soproni Vincellér Borháznál a Zenit 2017 kevésbé (83/100). Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy jég és hűtés hiányban sok borásznál kissé felmelegedtek a borok…

Két kiemelkedő sor még vissza van, a Tarjányi Pince (Eger) az egyik zé-szülőt, a bouvier-t mutatta be három évjáratan is, a 2015-ös erőteljes, izmos, robusztus, nagy bor (87/100), az igazi élmény a két Grand Superior bor volt, az Egri csillag 2016 furmint és rajnai rizling alapokon nyugszik, dehogy nyugszik, még lüktet (88/100), míg a rajnai rizling 2016 remekbeszabott tétel (91/100).

A PTE SZBKI, azaz a házigazdák maradtak a végére, a 3 friss borról pár szóban, a Zefír 2018 igazi különlegesség, intenzív, igazi pannon sauvignon blanc, csak kedvesebb, kerekebb, viszont 20 liter készült belőle mindössze (88/100). A Zéta 2018 édesebb karakterű, selymesebb, csúszósabb bor (85/100), míg a Zenit 2018 inkább a zefírhez közelít, szép intenzitással, élénk aromatikával (86/100).

Egyszóval összefoglalva: lehet december, lehetett múlt héten borszalon, lehet mindjárt karácsony, már esik a hó, csúszik az út, de a szombat délután még a tiétek lehet, délután háromtól este kilencig nyitva van a Zé Feszt, a második napon is be lehet pótolni a javát, érdemes eljönni, nagy hiba kihagyni.