A Pécsi Borvidék és a cirfandli elválaszthatatlanok egymástól, az országban másutt nem is találunk cirfandli szőlőt (sajnos már Pécs környékén sem túl sokat…). A világban is nagyon ritka ez a szőlőfajta, egy kisebb szlovéniai területet leszámítva csak Ausztriában találkozhatunk vele. Bécstől mintegy 20 km-re fekszik Gumpoldskirchen, a település határában találhatóak a legnagyobb cirfandli (zierfandler) ültetvények. A kétezres évek elejéig volt is együttműködés a két település, a két borvidék között, évről-évre megrendezésre került egy nemzetközi cirfandli verseny is. Sajnos ez a kezdeményezés elhalt, mindenképpen érdemes lenne életre kelteni a kapcsolatot, és a cirfandlik megmérettetését is. 

Mit taníthat két olaszországi borvidék Villánynak? – tette fel magának a kérdést 2011 őszén a siklósi Riczu–Stier Pincészet stábja, a választ a legmegfelelőbb helyeken kutatva. Háromnapos programjuk úticéljának Dél-Tirolt és Toszkánát szemelték ki, a kirándulásra pedig a pincészet munkatársain kívül néhány partnerüket, köztük a Pécsi Borozót is invitálták.

Csak azért nem hullattunk könnyeket, amikor néhány éve a Pécsi Sörfőzde kivonta a boltok polcairól a Három Királyokat, mert akkor még nem voltunk annyira rajta. Tavaly decemberben annál nagyobb lelkesedéssel vetettük bele magunkat a feltámasztott sör fogyasztásába.

A nagy hóeséses nyavalygást megelégelve a szokásommá vált reggeli egyórás hólapátolást követően úgy döntöttem, hogy benézek a város szívébe. Elindultam hát helyi járatú buszt keresni, ami a centrum felé vinne, fel is szálltam egyre, de az a cél előtt pár megállóval lerobbant. Sebaj, pár (száz) méter havas gyaloglást követően legalább felszállhattam a sikeres belvárosi járatra, a negyvennégyesre. Még nem buszoztam se a Szent István téren, se a Mária utcában, élmény volt, de csak a Flórián térig tartott. Onnan gyalogoltam szorgalmasan, oda s vissza, ebédelni, tárgyalni, sajtótájékoztatóra.

A kocsmát Antica Enoteca Del Borgónak hívták, esetleg La Botte Gaiának vagy Zi Barbának, már nem tudni, mindenesetre egy torinói borbár volt, amelyben Wildschwein úr a barolóval először találkozott. Nem mondhatnánk, hogy különösebben el lett volna tőle ragadtatva, sőt inkább olyan érzete támadt, mintha a cserzővarga kádjába kortyolt volna, és a cserlé már kezdené is a nyálkahártyáit cipőkészítésre alkalmas bőrré alakítani. Wildschwein urat ez ez élmény nem rendítette meg, hiszen ő olyan dolgokat kóstolt élete folyamán például tokaji aszú címszó alatt, hogy azokhoz képest ez a Renato Ratti Rocche nem igazán érdekes. A tokaji aszúval való párhuzam egyébként azért merül föl, mert a a királyok bora, borok királya szállóigét a köztudat nemcsak a tokaji aszúhoz kapcsolja, hanem a barolóhoz is.

Vonat, hideg, tyúk, tűz, füst, vonat, füst, pálinka, füst, füst, hideg, füst, köröm, rozé, chardonnay, barrique. Melegebb, kemence, siller, ebéd, pörkölt, köröm, tarhonya, nagy asztal, szóda. Villány-bérenc, Szekszárd-bérenc, Tolna-bérenc, Pécs-bérenc, szerző, szerkesztő, vörösbor-sznob, szárazbor-sznob, derítés, hárslevelű, Kopár, bormarketing. Pincetúra, borkápolna, olaszrizling, kékfrankos, syrah, tannin, hordó, Zolibácsi, Polgár-család. Malacsült, orákulum, rétes, Pécsi Borozó, siller, szóda, siller, szóda, siller, szóda, siller, szóda.

Vannak régi tartozásaink. Ilyen például az a csomag, amit pécsi borokért cserébe küldtek nekünk szegedi barátaink. csak közben a borklub téli szünetre ment, és idő kellett, amit több szempontból sem volt szerencsés. Voltak borok, amelyeknek ez a várakoztatás nem tett jót. Róluk most nem is írunk, nem lenne tisztességes. Viszont írunk mindazokról, amelyek túlélték az idő viharait, a többszöri költözést és a borklub néhány tagjának Alfölddel szembeni előítéleteit is. Bár azért oka van az előítéleteknek is, mert még mindig kisebbségben van a minőségi borkészítés, de vannak olyan pincészetek, amelyek borait bármikor szívesen bontjuk ki. Hogy legyen még néhány ilyen tipp, érdemes folytatni a hajtás után.

A disznóvágás évszázados hagyományokra vezethetõ vissza, mely a falusi kultúrkör szerves része volt. A Pannon borrégió vidékére főleg az itteni svábok hatottak, mind az állat feldolgozását, mind a disznóvágáshoz kapcsolódó hagyományokat, rituálékat és ételeket tekintve. Azt könnyű behatárolni, hogy mettől meddig tartanak a disznóölések. Hagyományosan András napján kezdődnek (november 30.) és egészen farsang végéig tartanak. Ennek természetesen a néprajzi hagyományokon kívül praktikus okai is vannak, hiszen az időjárás leginkább ebben az időintervallumban engedte meg az amúgy könnyen romlandó húsáru feldolgozását. A praktikus oka ennek az átlagos hőmérséklet, amely ilyenkor már jóval 10 fok alatt van napközben is. Ez segíti a húsok kihűlését és így kisebb eséllyel lesz, mondjuk szalmonellás a hús.

Villányban az ember mindig belebotlik valami újba. Nem csupán azért, mert sorra nyílnak az újabbnál újabb pincék, hanem mert a nagyok árnyékában szépen lassan beérnek a területileg ugyan kisebb, de minőségileg kiemelkedőt nyújtó pincészetek. Így akadtunk rá nem olyan rég a Lelovits Pincére, mely pincészet 2009-es évjáratú Syrah bora idén a régió TOP 25 bora közé került. A borásszal jártuk be a környéket, hogy megtudjuk honnan valók a Lelovits borok.

Képzeljünk el egy lélegzetelállítóan gyönyörű kertet, amelyben friss, harmatos a levegő, a nap fénye meg-megcsillan egy vízcseppen, a mohán, amely olyan harsány zöld, hogy szinte nem is hiszünk a szemünknek. Vagyont érő selyem kimonónkban lépdelünk az ösvényen a teaszoba felé. Az előkészületek után letérdelünk az alacsony bejárathoz, kinyitjuk a rizspapír ajtót, becsúszunk.