Felmondás, adósság, átalakítás, felszámolás, pályázatás, elhúzódó szerződéskötések, utólagos közbeszerzés, késői kifizetések, titkok, hallgatás. Többek közt ez jellemezte a magyar bormarketing körül kialakult hangulatot. Aztán most egyszerre három sajtóközlemény is érkezett. A magyar bormarketing néhány éve elindult valamerre. Nem biztos, hogy tökéletes volt az irány, de végre történt valami. Mostanra sikerült elérnie a politikának, hogy a szakma megosztottabb, mint talán valaha. Talán nem is a pénz az elsődleges, az a láthatatlan csatornákon úgyis elfolyik javarészt, inkább a hatalom, hogy ki legyen a borkakas a törkölydombon. Mindeközben a politika a markába röhög. Miért nem lehet megtenni, hogy a magyar bormarketing képviselni tudjon kicsit és nagyot, vöröset és fehéret, de még rozét is, édeset és szárazat, északit és délit, hegyvidéki és alföldit, mindenkit, aki befizet a kasszába? A pénz nem lehet csak a nagyoké, a millió palackokat termelőké, nem lehet csak a csúcsborászoké, de nem tűnhet el a homokban, nem folyhat el a dűlőkben. Már a felvetés is túl idealisztikus, más mozgatja a gondolkodást, a cselekvést. Hozzátenni nem tudunk. A három közlemény itt olvasható.