Heimann Zoltán

Ha eddig nem volt, mára két irigyem biztosan lett. Az egyik a barátom, akinek azt mondtam, hogy nem lesz szükség még egy sofőrre Kisharsányba, a másik a feleségem, aki nem jöhetett el egyik kedvenc helyére, nászutunk emlékezetes állomására. Ezúton is bocsánat érte, de a Vylyan Szőlőbirtokra most dolgozni mentünk és a szintén méltán híres szekszárdi Heimann családot vártuk fényképezőgéppel, tollal és jegyzetfüzettel.

A német Baden-Württemberg tartományi Borászati és Állam Minisztériumok öt éve alapították az ArtVinum rendezvényt és a hozzá kapcsolódó díjakat. Minden évben kiadják a 28 ezer hektáros két borvidék (Baden és Württemberg) legszebb fehér és vörös borainak díját, ill. egy-egy nemzetközi díjat az „Év Ifjú Európai Borászának”, ill. az „Év Európai Borszakértőjének”. A „European Wineexpert” díjat előzőleg a Barolo atyja, az olasz Luciano Sandrone, ill. a spanyol Alejandro Fernandez kapta, idén a díjat a szekszárdi Heimann Zoltán vehette át.

Nem mi vagyunk az egyetlenek, akiket foglalkoztat a bikavér kérdésköre. Korábban több más bormagazin is tesztelt bikavéreket, ültetett kerekasztalhoz borászokat, most nem is nem szeretnénk ismételni az ott elhangzottakat. A Pécsi Borozó olvasói azonban eleddig csak ezzel a borral nem találkozhattak tematikus tesztben lapunk hasábjain. Óvatoskodtunk, hogy hát ez egy régiós lapban csak egy borvidéket érint, de hát ilyen akár a cirfandli is. Ideje volt, hogy szembenézzünk a bikavérekkel.

A siller népszerűsítéséért, a folyóborok és borozók becsületéért, a hazai konyháért dolgoznak Budapesten a Fuchsli 1.sz. Borgyógyászat étteremben. Heimann Zoltánék egy „urbánus-rusztikus” vendéglőt álmodtak a Duna partra (Belgrád rakpart 18.), mely lélekkórház és bor étterem egyben.

Tucatnyi beszélgetés során hallottam már, hogy Heimann Zoltán nevét említve a szekszárdiak megállapítják, a borvidék utóbbi évekbeni fejlődése, az összefogás kialakulása a borászok közt jórészt az ő érdeme. Borvidéki elnökként, mondhatnánk, ez is a dolga, és valóban: kiapadhatatlan energiával talál ki és valósít meg ötleteket egymás után. Beszélgetéseink vele mindig úgy végződnek, hogy habár egy-két szálat sikerül elvarrni, tucatnyi új idea, teendő, divatosan mondva projekt sejlik fel. A családi borászatban már inkább Heimann Ágnes, Zoltán felesége viszi a napi ügyeket, az eddigi kétlakiságot felváltotta a teljes szekszárdi lét, meglátogattuk hát őket az Ivánvölgyi tetőn elhelyezkedő pincészetben – Szekszárd egyik, szerkesztőségi szavazáson megállapított legszebb pontján –, mert itt születnek az új ihletések.