Az alábbiakban öt-öt villányi és burgenlandi tétel kóstolási jegyzete és összefoglaló tapasztalatai következnek, abból a célból, hogy egyrészt testközelből lássuk és érezhessük a hasonlóságokat és különbségeket, remélhetőleg ezzel megerősítve a piacon lévő tételek kóstolási bírálataiból készítette aromavizsgálati elemzéseket.

A földrajzi és a történeti/emberi áttekintésből az az alapvető következtetés adódik, hogy mindkét terület kiválóan alkalmas a vörösborok készítésére, ezt a termelők nagyon pontosan tudják, és ez irányban fejlesztik tovább birtokaikat, szőlőiket. Míg Burgenlandban továbbra is meghatározó a kékfrankos, addig Villány, bár szintén hosszú korszaka volt, amikor ez a szőlőfajta volt a meghatározó, inkább a bordói fajtákra tett, azon belül is egyre kiemeltebben a cabernet franc-ra.

A természetföldrajzon kívül a terroir alakításában legalább ugyanakkora szerepe van az embernek, ha nem még nagyobb. Ebben a dolgozatban azt tekintjük át, hogyan alakult a két borvidék történelme, hogyan kerültek a francia fajták a fókuszba, azon belül pedig hogyan került szóba a cabernet franc.