Kérem Várjon!
Cikkek
Zemonóból más a kilátás
Szlovén jegyzetek 3.
zoranka
2011 July 17.

Szlovén barangolásaink alkalmából volt persze kötelező természeti örökség és kultúrtáj, miegyéb. Postojna Szlovénia talán legismertebb barlangja, kisvasúttal, sok turistával. A Škocjanske jame az UNESCO világörökségi listáján szerepel vagy 25 éve, sokkal védettebb, sokkal vadabb és izgalmasabb. Lipicában mi mást néztünk meg, mint a lipicai ménest, a lipicai lovak eredeti származási helyét és egy igazán új, interaktív kiállítást, gyerekekkel is ajánlott, valóban jó időtöltés. Ha szeretjük a korosodással fehéredő, gyönyörű lovakat. Aztán egy kertkövetkezett, amely a karsztvidék, a Kras egyik kis díszkertje, a londoni kertkiállításra készült, díjat is hozott el. Az eleredő, majd hosszasan szakadó esőben (itt március óta nem esett egyébként) annyira nem nézelődtünk sokáig a Pepa’ Karst Gardenban.

Mire a Pliskovica Youth Hostelhez értünk, az eső is elcsendesedett. Egy világvégi falucskába, ahova a busz nem tud bemenni, olyan keskenyek az utcák, áll egy 400 éves ház, s benne működik egy ifjúsági szálláshely, amely mindenki számára nyitott. Korrekt szobák, jól felszerelt közösségi konyha, remek udvar. A közvetlen szomszédságban kis családi pincészet is működik, ki lehet próbálni a helyi teran vörösbort, jót tesz a gyomornak s alig egy ezres literje, csavarzárral palackozva.

Gorjanskóban először a katonai temetőt látogattuk meg. Itt húzódott az isonzói front az első világháborúban, itt találjuk a legnagyobb katonai temetőt, ahol mintegy 14.000 katona nyugszik, akik a monarchiát védték. Köztük talán a legnagyobb arányban magyar katonák vannak, a háborúk és mindenféle viszontagságok során a sírokról eltűntek a feliratok, így javarészt csak találgathatunk és a múzeum adataira hagyatkozhatunk.

Ugyanebben a faluban működik a Čotar pincészet, az egyik legismertebb szlovén természetközeli pincészet, amely egyébként Magyarországon is elérhető a boraival. Kóstoltunk fehérben vitovskát, malvaziját, sauvignont (mindegyik hosszú macerációval, héjon tartással, gyakorlatilag vörösboros technológiával készült), vörösben terant, merlot-t és terra rossa házasítást, de a csúcs (a remek házilag füstölt szalonna és prsut mellett) az 1999-es cabernet sauvignon volt, az utóbbi napok egyik legkiemelkedőbb élménye volt. Apa és fia, Branko és Vasko remek munkát végeznek, az egyik legelkötelezettebb biopince.

Schengennek köszönhetően másnap szinte észre sem vettük, hogy átkeltünk Olaszországba. A karsztvidéken ugyanis szinte mindenki szlovén nyelven beszél. Meglátogattunk egy tájházat/múzeumot, majd a Carsica botanikus kertet, ahol a makrofotózást próbálgattuk ki.

A Zidarich pincészet kóstolótermében előbb két órán át hallgattuk Münchenből érkezett előadónkat, Peter Lindent,  aki valóban zsurnalisztikai kérdésekről beszélt, és gyakorlati haszna is volt az elhangzottaknak. Aztán szerencsére pincét is látogattunk és borokat is kóstoltunk. Benjamin Zidarich a természetes borok híve, egy barlangszerű, ötemeletes pincéje van, benne remek borokkal, amelyek közül mind a vitovska, mind a teran tetszettek. Ráadásul a fehér fajtákból összerakott csúcsházasítása is igen kiváló.

Visszafelé Vipava felé vettük az irányt, ahol előbb filmen néztük meg, milyen is ez a régió, majd a Zemono kastélyban rendeztek nekünk pikniket. Inkább nevezzük garden partynak. Apró fogások sorozata, gasztronómiai kalandozás Tomi Kavčič séf által, a helyi alapanyagokból készített ételsor segítségével, ráadásképpen borászok is jöttek, köztük Primož Lavrenčič (Burja) és Miha Batič is.

A sor felénél eleredt az eső, az egyik belső teremben folytattuk, de megérte, aki ismeri Heston Blumenthalt, sejti, milyen típusú kalandok vártak még ránk. Kis meglepetések, izgalmas tálalás, sejtelmes körítések, mosolygó, tájékozott, udvarias felszolgálók, közvetlen borászok, délután kezdtük, éjfél is elmúlt, mire hazaértünk. A Gostilna pri Lojzetu nem véletlenül lett a Dining Guide CEEFOOD választásán a legjobb szlovén étterem. 


Szlovén borok kóstolója (3. rész)

Zidarich Vitovska 2008
Sötét színű tétel, szűretlen, és ez látszik is a megjelenésében. A levegőn megnyílva egészen komoly trópusi gyümölcskosár bontakozik ki illatában. Ízben nem túlzott savak, krémes, délies gyümölcsök jellemzik. Végén érdekes mézes-fanyar játék. Mire elfogy, kezd jönni az ásványosság is. Délies, kicsit lomha, de összetett fehérbor. ~20 € / 87 pont

Čotar Vitovska 2007
Aranyba hajló szín, leheletnyi oxidáltság illatában (nem ritka ez a szlovén-olasz határvidék borainál). Sokkal erőteljesebb és szebb a savkészlete, illata és íze pedig az első perctől kezdve karsztos-ásványos. Nem gyümölcsök, inkább szikár hegyek. Szárazon aszalt gyümölcsök nyomulnak a pohárból. Érett, ásványos ital. 5500 Ft / 89 pont

Čurin Sipon 2003
A kakukktojás, lévén ez nem tengermelléki szlovén bor, hanem a kontinentális részekről származik. Félszáraz furmint. A korára esély sem lenne tippelni a megjelenése alapján. Nagyon fiatalos, érdekes zöldes reflexekkel. Illatában szépen érett gyümölcsök és egy kis virágos jegy. Valamiért a levegőn nem előnyére változik, kaucsuk meg égett gumi kerül az illatában. Ízben viszont végig szépen teljesít, jönnek a gyümölcsök, a maradékcukor nem túlzó. Nagyon szépen tartja magát. 9 € / 85 pont

Rojac Refošk 2009
Illata nem igazán tudott kitisztulni, végig égett törkölyös, gumis jegyek maradtak benne. A savérzet nagyon magas és erőteljes, kevés gyümölcs és test jutott mellé. Nagy adag meggy van benne, de még nem az érett fajtából. Fanyar, egyszerű íz világú vörösbor. ~10 € / 81 pont

Vinakoper Capris Refošk 2009
Illatából árad a tökéletesen beérett meggy, mély és intenzív. A savérzet itt is magas, de abszolút érettek és a szerkezetbe illőek. A kortyban sem csalódunk, dús meggy és piros bogyósok, széles és összetett a textúra. Tannin lágy és szinte csak mutatóban van. Lecsengése hosszú és gyümölcsös, a jó savak meg folyamatosan ivásra bíztatnak. Először jelentkezik a korty végén egy herbás kesernye, az este folyamán találkoztunk vele még. Már most kitűnő állapotban van, de nagyon hosszú élet elé néz. Nagyon szép refosk. 9 € / 90 pont

Vinakoper Capo d’Istria Refošk 2006
Illatában animalitás (a kóstolók között még a brett-gyanú is felmerül, a többség ezt leszavazta), levegőn tisztul, de végig megmarad az animális jelleg. Szépen indul a korty, érett gyümölcsökkel és tercier jegyekkel, de a közepe nagyon üres, a vége pedig egészen alkoholgőzös, likőrös. A korty felétől nagyon üres, kevés izgalmat tartogat. Többet akartak vele, mint ami benne volt. 18 € / 83 pont

Rojac Renero Refošk 2005
Az este kétségkívül legszebb bora. Refosk válogatás, a legkomolyabb fajtából. Hihetetlenül komplex illat, gyönyörűen érett. Rumos meggy, aztán a levegőn csatlakozik a kávé és az étcsoki is. A kornak semmi nyoma, a szerkezet nagyon összeérett, de mégis valahogy fiatalos benyomást tud kelteni. Teljesen összhangban van az illattal, ugyanolyan komplex. Savak nagyon rendben, egyértelműen ezek adják a gerincet. A hordóhasználat szintén kitűnő és szépen egészíti ki a bor erényeit. A tannin nagyon puha és selymes, a lecsengés hosszú és tartalmas. És jön a herbás kesernye is. Nagy bor, komoly potenciállal. 42 € / 95 pont

Vinakoper Capris Plemenito Rdeče 2005
A klasszikus bordeaux-i hármas, refoskkal megtámogatva. Nagyon izgalmas, már illatában is. Nagy adag fekete erdei gyümölcs, kakaópor és édes fűszeres illatok. Dús és érett. Nagyon puha tannin, megint hibátlan hordóhasználat. A refosk annyira erőteljes, hogy nem ismerném fel a másik három fajtát. Megint szépen jön a sav, és konzerválja az ízeket. Szépen ível lefelé a korty, a végére talán egy kissé veszít a komplexitásából. Nem is kell mondani, megint jön a herbás fanyarság a korty végén. Nagyon szép vörösbor. 15 € / 91 pont

Vinakoper Cipro 2008
Édes vörös, a minőségi fajtából. Színtiszta muskotályos illat. Egy helyi fajta, keresik a helyét ők is, mint például mi a cirfandliét. Ízben abszolút jól egyensúlyoz a sav, a cukor és az alkohol. Van benne gyümölcs is bőven. Vörös kóstolósor végére, vagy házi rétes mellé nagyon elfér. Szép természetes édes vörösbor. 86 pont