Egy kis tokaji falu egy kis budapesti borbárban, a Fő utca egyik ékkövét jelentő Bottega del Vinoban mutatkozott be azoknak, akik talán még kevesebbet hallották volna Tarcal nevét. A rendezvény apropóját a közelgő Bűbájos Hétvége adta – erről még szót ejtünk a későbbiekben, de haladjunk szépen, időrendi sorrendben.

Van aki a tájat, van aki a fajtát, mások a borász keze munkáját, megint mások a természet erejét kóstolják egy pohár borban. És vannak, akik csak egy pohár bort. Minden kóstolás más. Nincs két egyforma kóstoló, egyforma bor, egyforma pillanat. Ezért is lehet, hogy amikor egy palack bort megbontunk, nagyon ritkán tudjuk garantálni az élményt. Hiába értékeljük kiválóra az adott bort, ha egy rossz pillanatban érkezik, ráadásul olyan étel mellé, amivel még világosban is kerülnék egymást.

Különleges eseményen volt szerencsém részt venni, ahol kollegámtól vettem át a lantot ideiglenesen, ez pedig nem más volt, mint a 19 Bar&Shop által szervezett immár harmadik rumkóstoló március 9-én. Finomabbnál finomabb rumokat kóstoltunk, a hangsúly megkérdőjelezhetetlenül a kiemelkedő minőségen volt.

A forradalom kitörésének évfordulóját sokféle módon ünnepelhetjük meg méltóképpen – például 19 válogatott kadarka végigkóstolásával. Ehhez nekünk, budapestieknek még csak messzire sem kellett elzarándokolni, szinte házhoz jöttek a borok. Pontosabban pincéhez, hiszen a kóstolóra a budakalászi Kálvária Pincében, Kézdy Dániel szentélyében került sor.

Áprilisban hetedik alkalommal zötyögnek Pécsre csomagküldőkkel, postával, személyesen a világ minden tájáról a portugieserek. No jó, leginkább Közép-Európából, de volt már kivétel. Az idén március végéig lehet jelentkezni és borokat küldeni, az első osztrák, német és szlovák fecskék már a dolgozómban raktak fészket, én viszont egy villányit bontottam magamnak, emlékeztetőül, milyen is egy portugieser.