Ha vannak megosztó fajták, a rajnai rizling, azaz a riesling biztos közéjük tartozik. ismerőseim körében vannak rajongók és vannak kerülők, közömbösekkel ritkábban találkozom. A hazai rajnaik sokáig engem sem különösebben hoztak lázba, de aztán egyszerre találtam rá egy magyar borra, ami változtatott a képen.

A Pécsi Borozó szerkesztősége örökbe fogadott egy teacserjét az első magyar ültetvényen, így részesei lehetünk a történelmi pillanatnak. Varga Mariannát kérdeztük az ültetvényről, aki kertészmérnök és teaszakértő. 

A tállyai Szóló pincészet munkásságát őszintén bevallva ezeddig nem ismertem. A motiváció elsősorban az volt, hogy ezen változtassak, amikor a budapesti Costes Downtownban rendezett évjáratbemutatóra indultam.

Nem hiszem, hogy van még egy szőlőfajta, amely annyira rövid időn belül ért a csúcsra és lett egyszerre francia és világfajta, a vörösborok között mindig kiemelt helyen jegyezve, hiszen (majdnem) minden borász vágya egy igazán karakteres, jó cabernet sauvignon. És ezzel fogyasztóként is egyet tudunk érteni.

Élesztőgombák nélkül nincsen bor. A spontán erjedést viszont maga a modern borkészítés nehezíti, így ma túlnyomó többségükben a borászatok fajélesztőt használnak. Hiába használja azonban majdnem mindenki, annál kevesebben beszélnek róla. Pedig a fajélesztők természetből szelektált élesztőgombák, nem szintetikus anyagok. Cikkünk 2017 decemberében jelent meg a nyomtatott kiadásban, de aktualitását nem vesztette el.