Az év elejére még egy tavalyi élmény, méghozzá nem is akármilyen: a Nivegy-völgyi olaszrizlingeknek szerveztek egy tematikus napot Szentantalfán. Ami nem Pécs szomszédjában van, de ha olaszrizling, indul az autó. A mesterkurzuson és a nyílt kóstolón ott voltunk, az utolsó kompot hazafelé még pont elcsíptük.
Ha Magyarország olyan boldog hely lenne, mint Ausztria, Horvátország vagy Németország, a borbloggerek-borszakírók a két ünnep között/előtt nem hobbiból kóstolgatnának és ajánlgatnának pezsgőket, hanem azért, mert nem győznék teljesíteni a napi- és hetilapok felkéréseit: mit vegyen az olvasó, melyik a legfinomabb? Hát a legjobb ár-érték arányú? És: az elérhetőség és a minőség szempontjából a legjobb kompromisszum? Pécs szerencséje, hogy ha a magyar sajtó nem is, a Cornel’s borbár érez magában némi felelősséget törzsvendégei pénztárcája iránt, így egy kóstolón megmutatta a városban elérhető (szinte) összes pezsgőt, hogy választ lehessen találni az előbbi kérdésekre.