Eddigi, rövid japán tartózkodásom alatt sok mindent megtudtam az itteni emberekről, amely informálódást kizárólag a nyitott lélek, a figyelő tekintet és a kíváncsi alaptermészet segített. Szemlélődöm, beszélgetek és elfogadom az invitálást különféle rendezvényekre. Nem gondolom, hogy messzemenő következtetéseket vonhatnék le megfigyeléseimből, tekintettel arra, hogy mellőznek minden szociológiai mérőmódszert, ezt meghagyom a különféle szakférfiaknak és szaknőknek. Mégis, nagy nyugalommal kijelenthetem, hogy a japán emberek egy dolgot szenvedélyesen szeretnek: fesztiválozni – mert ott lehet vásárolgatni és enni. Szóval hármat.

A keményebb vörösborok körében azért értek bennünket meglepetések innen és onnan is. Itt jöttek a dugós tételek, aztán volt pár olyan bor, ahol szinte éreztük a magára hagyott pincék penészes szagát. De ezeken túlléptünk, a jobbakra koncentráltunk. Mert voltak, szerencsére.

Egyre sötétebb van odakinn, miközben a keddi kóstoló indul a Winespirationben. A Pannon Borboltos srácok ezúttal is huszonöt bort készítettek elő, nagy részük meg s ugrotta a 80 pontos küszöböt. Viszont egy estén nem emlékszem, hogy 3 dugós bor is lett volna, nem is egyetlen pincétől. Őket sajnáltuk, de a többiek kárpótoltak bennünket. A kezdet erős volt, az első részben egy igen jó zweigeltig jutunk el.