Közép- és Kelet-Európa a halott legendák földje. Miután a vérgőzös huszadik században eldőlt, hogy az itt élő kis nemzetek kizárólag egymás kárára képesek elképzelni és építeni a jövőt, gyors legendagyártásba kezdtek, ezzel próbálván igazolni jussukat, miközben mások legendáit igyekeztek lerombolni. Ne legyenek illúzióink, mi sem tettünk másként. Kányádi Sándor Duna menti mondókája (ősöm ősödnél ősebb / hősöm hősödnél hősebb) tökéletesen példázza azt a skizofrén helyzetet, amibe belecsöppentünk és amiből még ma sem látni a kiutat.

Alig száz kilométer választja el a fenti idézet íróját, Arany Jánost, aki Nagyszalontán írta a Toldit és Balla Gézát, akire a fenti mondás majd két évtizedig teljesen ráillett Ménesen. Mindannyiunk szerencséjére bírta a terhet. (Cikkünk a Pécsi Borozó tavaszi számában jelent meg, a Ménes-magyarádi borvidék bemutatásával együtt.)

A Bormedence nevű rendezvényen Orha-Szakács Imre zseniális Feteasca Neagra borsort hozott magával, egészen elkápráztatva azt a néhány szerencsés flótást, aki bejutott a mesterkurzusára. A lehetőséget innen is köszönjük a szervezőknek!