A karácsonyozásban kellően megfáradt és néhány kilót (óvatosabbak dekát) felszedett borkedvelők máris újabb megpróbáltatások elé néznek. Mi magunk is alaposan elgondolkodtunk, mit együnk, és legfőképpen mit igyunk szilveszterkor. Szárnyas, hal nem játszik, a babonák erősebbek minálunk, maradt a kosárban malac s marha, ez utóbbi mellett voksoltunk, úgyhogy némi vörösboros-zöldséges marharagu mellé kell borokat keresnünk a pincében.
Az ünnepek nálunk, Európa gyomrában (szívcsakra, na persze) az evésről szólnak. Az Apolló Artmozi december 28-án, ebben a poszt- és preünnepi időpontban pedig éppen evésre invitált mindenkit, akibe fér egy csepp is karácsony után, és még nem látta a Julie és Julia – két nő, egy recept című filmet, vagy repetázna belőle.
December elsején olaszrizlingeket és rajnai rizlingeket kóstolgattunk. Az olaszokról rögvest írtam, a rajnaikat meg jól elhanyagoltam. Pedig tetszettek. Időhiányra nem hivatkozom, inkább következzenek a rövid feljegyzések az ominózus estéről, kilenc rajnai rizling, csak úgy, semmi logikus sorrendben, semmi logikus válogatással, mindenki hozott pár palackot és így jött ki.