A gohértól a csókaszőlőig
Hungarikumok a Szerdai Borklubban
Ezúttal hungarikum jellegű borokat kóstolt a szerdai borklub, tematikailag annyi volt az előzetes kérés a csapattól, hogy lehetőleg valódi régi magyar, és ne honosított, illetve nem újonnan keresztezett fajtákat hozzon a társaság. Ennek nagyjából sikerült is megfelelni. Előzetesként nehéz lenne bármit is mondani általánosságban, annyira tág a témakör, öröm volt tapasztalni, hogy jó néhány egyedi, különleges borral találkoztunk, amik egy új színt vihetnek a magyar borok termékpalettájára, kis plusz figyelemmel nemzetközi szinten is mutogathatóvá válhatnának.
Szabó Zoltán - Hosszúhetényi mézes fehér-gohér 2008
Belövőbornak hozta magával a szerző, részrehajlás elkerülése végett csupán mások leírásából csemegézek - nem csak pozitívumokat. Halványabb színű, nem tükrösen tiszta, illatában és ízében almás, egreses, kissé csípős a megmaradt erjedési széndioxidtól, lecsengése alkoholtúlsúllyal.
Tóth és Tóth - Debrői gohér 2007
Kicsit sárgásabb színű, illatában, kellemes, nem tolakodó, diszkréten mézes, ízében kicsit kevés, rövid, amolyan túlkezelt bor benyomását nyújtja.
Pécsi Püspöki Pincészet - Szajki juhfark 2007 (Hárs Tibor termése)
Halvány színű, finoman édes-mézes, citrusos illatú. Savaiban már jól összerázódott, egészen kerek érzetet nyújtó, szépen elkészített bor, a társaság legjavának elnyerte a tetszését. Szárazpróbája is meggyőző volt.
Pécsi Püspöki Pincészet - Szajki juhfark 2006 (Hárs Tibor termése)
Az előzőnél sötétebb színű, illatában zártabb, de tisztaízű, savaiban határozottabb, kevésbé gyümölcsös, ámde kellemes bor, hosszú lecsengéssel.
Szabó Zoltán - Hosszúhetényi juhfark 2007
Mélyebb sárgás színű, illatában édes, banános, citrusos, de ugyanakkor kissé fülledt, zöldpaprikás. Ízében fehérborsos, némelyek szerint vékony, mások szerint sűrű, savaiban lelágyult, az előbbiekhez nehezen hasonlítható bor.
Gál Tibor Pincészete - Egri leányka 2007
Szép zöldessárga megjelenésű, határozottan illatos, virágos, sűrű, érett, hömpölygő. Ízében is telt, gazdag, mézes, szájat kényeztető savakkal és gazdag beltartalommal, tartalmas, finom bor, osztatlan siker az osztályrésze.
Maurer Oszkár (Vajdaság) - Bakator 2007
Sötétebb színű, illatában hagyományos technológiát sejtet, kevésbé tiszta illat- és ízaromákkal, déligyümölcsökkel, csonthéjasokkal, összességében csúszós, jól fogyasztható.
Bussay László - Csörnyeföldi szerémi zöld 2007
Világos, halványzöld megjelenésű bor. Illata mesés, áradó, hosszú percekig hallani különféle asszociációkat, ezek közül leggyakoribb a virág, a túlérett, édes, egzotikus gyümölcsök, mindamellett, hogy nem nevezhető illatosnak a bor. Ízében is bravúros: ibolya, vanília, cukorka, finom édességre utaló jegyek valós édesség nélkül. Összességében tán ez a bor tetszett a legjobban a társaságnak, nem véletlenül, egészen egyedi, sokáig fogunk emlékezni még rá.
Pincemester (Spar válogatás) - Badacsonyi kéknyelű 2007
Egészen halvány színű, illatában diszkrét, de kedves, ízében is elfogadható, bár igen rövid, gyors lecsengéssel búcsúzik, technológiájában viszont korrekt munkának mondható.
Walter Gyula - Mecseknádasdi hárslevelű 2007
Halványabb sárgás, puha, kellemes, barackos illatú, mégis egy kis hűvösséget sugároz. Közepesnél nagyobb testű, az egészséges savakat csipetnyi maradékcukor kíséri, megnyerő bor, jólesik inni.
Walter Gyula - Pécsváradi furmint 2008
Halvány színű, illatában egyemberként mindenki a habos csapolt sört vizionálja, ki pilzenit, ki búzát. A komlósság is találó. Ízében ropogós savak, amit pici maradékcukor kerekít, lendületes, citromos, igen eredeti bor.
Tokaj Nobilis - Tokaji "Barakonyi" furmint 2007
Az előzőnél érettebb, melegebb színekkel bír. Kevés, de szerethető nyershordó illattal indít, kis vaníliával. Ízében egy nagyon arányosra, kerekre faragott, általános tetszést kiváltó bor. Mindene sima, behízelgő. Sűrű mozgású, tartalmas szép bor, de sokan emlékszünk még a korábbi furmint-kóstolónkra, ahol a 2006-os testvére ennél sokkalta mélyebb nyomot hagyott bennünk.
Font pince - Soltvadkerti ezerjó "selection" 2006
Mélyebb sárgás szín. Illatában túlérett, mézes, mégis frissítően hat. Ízében is kellemes, ámbátor gyorsan véget ér a korty, kissé már túl is jutott a csúcsán.
Fehérvári Károly - Somlói sárfehér 2005
Mélyebb zöldessárga, illatában enyhén fülledt, ízében elöregedett bor.
Hárs Tibor - Szajki cserszegi fűszeres 2007
Szép szalmasárga színű, a fajtát nagyszerűen bemutató illattal. Savai szépek, de gyorsan véget ér a korty, kissé egysíkú bor.
Radó pince - Pécsi cirfandli 2007
Zöldessárga színű, illatos, a fajtát hűen tükrözi. Közepes intenzitással bír, jó arányokkal, finoman virágos, egyszerű, de jóleső tétel.
Lisicza pince - Pécsi cirfandli 2007
Mélyebb, melegebb tónusú sárga. Meleg, mézes, tömény illat. Ízében is méz, illetve alma jelentkezik, az előzőnél nagyobb testű, gazdagabb, kicsit nehézkesebb bor, megfelelő savérzettel.
Vylyan - Villányi csókaszőlő 2007
Rubinszínű, meleg színárnyalattal a szélén. Illata tiszta, kis pörkölt hordós karakterrel. Diszkrét aromákkal bír, finoman fűszeres, sima, kerek érzetet nyújt, leginkább kadarkához vagy pinot noirhoz lehetne hasonlítani.
Balla Géza - Ménesi kadarka 2005
Kicsit sötétebb rubinszín, illatában kellemes pirosbogyós gyümölcsösség, leginkább cseresznye, meggy. Ízében a testéhez mérten az alkohol, a savak és a csersavak kicsit soknak találtatnak, meggyes zárással búcsúzik.
Jekl Béla - Villányi kadarka 2006
Az előzőnél is sötétebb valamivel, meleg színárnyalatokkal. Illatában túlérett, málnás, karamellás. Nem annyira fűszeres, inkább érett, főtt gyümölcsökre asszociálunk. Határozott alkohollal bír, sima, édes, gazdag csersavtartalommal. Meglehetősen vastag megnyilvánulása a fajtának.
Tokaj Nobilis - Tokaji Kövérszőlő 2007
Szép zöldessárga szín. Sárgabarackos, szőlős, egzotikus gyümölcsillatú. Teste nem túl nagy, de ehhez arányosan igazodik cukor- és savtartalma. Szépen elkészített, tisztaízű bor, édesborokon belül a pehelysúlyúak közt versenyezhetne.
Pécsi Püspöki Pincészet - Mohácsi cirfandli 2006 (Eberhardt György termése)
Élénkebb borostyánsárga színű. Intenzív illatú, aszalt gyümölcsös, mandarinos, grépfrútos illattal. Ízében kompótosabb, finoman édes, a korosodás elsői jeleivel.
Sommázatként közhelyekre futja.
Sokszínű, izgalmas és egyedi borokkal találkoztunk ma este. Némelyik fajta alighogy megtalálható termesztésben, mégis pazar formában sikerült kóstolnunk, még több tudással, odafigyeléssel, nyilván még többet tudna mutatni.
Ebben a véletlenszerű merítésből is kijelenthető, hogy van keresnivalójuk ezknek a boroknak a magyar - sőt nemzetközi - piacon, arányaiban jóval nagyobb számban is.
A termelőkön tehát a sor, hogy akár kísérletezésképpen, akár nagyobb felületen termesztve bátran lépjenek elő ezen különlegességekkel, vállalva a lassabb anyagi megtérülést és a termesztési, elfogadási kockázatokat. Mi mindenesetre figyelni fogunk a jövőben is és értékeljük az egyediséget.





Korábbi Hozzászólások
na ezeknek a feléről csak hallottam, a másik feléről meg azt sem... illetve azért juhfarkot, hárslevelűt, furmintot még csak-csak, de gohér meg szerémi zöld??? ezek csak a beavatottaknak elérhető borok?
Némelyik tétel valóban kapcsolatok útján került hozzánk, de a java budapesti vinotékákban beszerezhető. Gohérért meg elég Pécsváradig menni, Walter Gyulához.
A Szerémi zöld egyes elméletek szerint nem más, mint a viognier - állítólag Erdélyből jutott el kis kerülővel Franciaországba...
Hallottam az elméletet. Azt is, hogy "hazájában" magyar zöld elnevezése is létezik, illetve ott úgy tartják, hogy maga Probus császár hozta magával a fajtát ottnonából(aki a Szerémség szülötte).
A bökkenő csak az, hogy a két fajta nemigen hasonlít egymásra.
http://www.flickr.com/photos/szolo-bor/4101967/in/set-65885/
-itt egy szerémi, viognier-t könnyű kiguglizi.
Persze megnyugtató választ csak egy DNS analízis adhatna...
Vidám és jóleső dolog ilyen szőlőfajtákból készült borokat egy helyen látni. Ha ügyesek vagyunk, Bp-en valóban lelni ilyesmiket néha, de azért sajnos megbújnak a felkapott, "mainframe" borok mögött, főleg mostanában, amikor a rozéáradat ostromolja a klasszikus bordói borokat és a chardonnay-t. :) Nehéz megtalálni az optimumot a kereslet és az igényesség között és a borértékesítőknek sajnos - főleg a jelen gazdasági viszonyok között - az előbbi adja a fő csapásirányt. :)