Nemrég összejöttünk egy baráti évzáró kóstolgatásra, jóbarátunk pincéjében borfelesleg keletkezett, azaz apasztani kellett a készletet, mert tárolási térfogatgondok akadtak. Egytucat bort tudtunk bevállalni azon a délutánon, most egyet kell kiemelnem közülük.
Elfogult vagyok a Wassmann-borokkal szemben, számomra Susann és Ralf az ökologikus/bio/biodinamikus borászkodás hiteles megtestesítői. Ahogy élnek, ahogy dolgoznak, ahogy beszélnek a borokról, az mind meg is jelenik a borban. Számomra nem elfogadható a rossz bor, hibás bor - csak azért, mert végül is kevesebb mérget vittem be a szervezetembe. A bor legyen jó és utána plusz érv mellette, hogy minél természetesebb.
Elfogult vagyok a portugieserrel szemben is, számtalan ember kérdőjelezte meg már a józan eszem hollétét, amikor belefogtam a Portugieser du Monde sztoriba. De én hiszek a fajtában, számtalanszor mutatta meg már, hogy mennyi arca, mennyi minősége van. Itt van ez a Mundia például.
Az est bora volt, pedig volt egy nagyon behízelgő és ivós Tesco Finest Chateauneuf-du-Pape (86/100), egy valóban rusztikus, vérbeli Maurer Oszkár Kadarka (87/100) vagy egy délies, izmos Jekl Béla Pinot Noir (88/100) - nekem ezek voltak még a kedvenceim, de egy kicsivel mindegyik elmaradt.
Intenzív, egyszerre friss és érett már illatában is, meglepően gyümölcsös, picit zöldfűszeres, hűvös, elegáns. Jó gyümölcsök vannak benne, roppanós málna, meggy, cseresznye, nem lehet szálazgatni, mert egyben van, harmóniában van. És még mindig úgy él, hogy talán a csúcson sincs. De ha van otthon, most érdemes bontani, beszerezni úgyis reménytelen, viszont remek.
Utánakérdeztem a Mundiának, úgy emlékeztem, portugieser és kékfrankos, kiderült, hogy egész pontosan 50% portugieser, 25% kékfrankos és van benne még 25% merlot is.
Susann elmondta, hogy a portugieser-szüret szeptember 19-én 21 mustfokkal, a kékfrankos-szüret szeptember 20-án megtörtént, 20 mustfokkal, a merlot pedig szeptember 25-én, 21,5 mustfokkal csatlakozott. Jó két hétig a törkölyön együtt voltak, majd 24 hónapig négyéves burgundi és magyar barrique hordókban és öreg tölgyfahordókban érlelték a bort.
Palackozáskor az alkohol: 12,64 %, a cukor 0,7 g/l, a sav: 5,4 g/l, az összes kén: 71 mg/l volt.
A bor együtt van összhangban van, nem lóg ki semmi. Nem hatalmas, nem ultramaratonista, vagy hegylakó, de van karaktere, van benne finesz és elegancia. Négy éve csak 81 pontot adtunk neki egy vakteszten, most kategóriával, kategóriákkal több élményt adott.
89/100 pont, 2011-ben 2990 forint volt.