Kérem Várjon!
Cikkek
Volt itt hekvanc
Borvacsora a Fekete Borpincében
szaboberni
2014 április 03.

Március 22-én lezajlott a Fekete Borpince első borvacsora rendezvénye. Mivel Feketéék számos programot kínálnak a borkedvelőknek, így mi is rendszeres, visszatérő vendégek vagyunk náluk. Mint mondtuk, első kísérlet volt egy ilyen jellegű rendezvény lebonyolítása a pince életében, és apróbb fennakadásokkal ugyan, de sikerült megvalósítani, négy óra elteltével pedig minden vendéget elégedetten útnak ereszteni.  

Az ételeket Bechtel Helga, a hekvanc blog szerkesztője, a decemberben rendezett karácsonyi sütemény verseny második helyezettje állította össze, melyekhez a pince kiemelt borait kínálták.

A 2013-as Rosé-val indítottuk a sort. Csupa gyümölcs, könnyed, jóivású rozé, kékfrankos és zweigelt házasításából. Majd következett az egyik kedvencünk, az illatában virág, ízében csupa marcipán ’11-es Fehér Kadarka.

A felvezető borok után megérkezett a két előétel, melyekhez a 2012-es Kékfrankos Siller került a poharakban. Illatában és ízében is a meggy dominál. Hosszú lecsengésű, a végén pici kesernyével, és a sillertől nem megszokott erővel rendelkezik.

  

                                                                                                                    Fotók: Kovács Viktor

Helga ételeibe ötletes kompozíciókat és párosításokat próbált belecsempészni, így hideg előételként egy rókagombás nyúlpástétomot készített medvehagymás kaláccsal, míg meleg előételként egy borban párolt lilakáposztás rétes és füstölt kacsamell kapott szerepet.

Amíg a főételre várakoztunk a 2009-es Zweigelttel és a 2007-es Kékfrankossal ismerkedhettek a vendégek. Előbbivel már többször volt dolgunk. Jól iható, telt ízű bor, ízre meggy és szilva egy csipet vaníliával. Utóbbi sem ismeretlen tétel számunkra. Fajtajelleges, illatra és ízre meggyet idéz, mely sokáig megmarad a szánkban. Finom gyümölcsösség, lekerekedett savak és bársonyosság jellemzi.

Egy újragondolt vörösboros marhapörkölt került ezután a tányérokba, aszalt feketecseresznyével, természetesen ízesítésként és színezékként is paprikával. Mellé a 2006-os Misztérium Cuvée-t kóstoltuk. Ízre megjelenik benne a meggy, az erdei gyümölcs és egy csipet ánizs. Érett, bársonyos vörös, illatában és zamataiban telt és elegáns.

Ezután a már rendhagyó pincebejárás következett, bor és bonbon párosításokkal. Így kávékrémes bonbon-cabernet franc és mentás-meggyes bonbon-cabernet sauvignon összeállítások kerültek porondra.

A 2011-es Cabernet Franc válogatás egy érett gyümölcsös, karamelles ízvilágú vörös bor, jól passzolt hozzá a kávékrémes csokoládé. A 2009-es Cabernet Sauvignon válogatással pedig remek összhangban volt a mentás-meggyes bonbon, hiszen a borban is leginkább a meggyes, mentás, gyógynövényes ízjegyek jelennek meg. Nem mellesleg ez a pince büszkesége is, hiszen 2013-ban Bordeaux-ban a Challenge du Vin-en aranyérmet szerzett, a Vince Magazin “Ikonborok” tesztjén pedig 4. helyezést ért el.

Visszatérve a kóstolóhelyiségbe és a desszertre várva a poharakba került még a 2003-as Kékfrankos válogatás, egy mély bíbor színű, testes vörös, ízében érett meggy, meggylikőr, étcsokoládé és pici dohány jegyekkel. Majd a szintén ebből az évjáratból származó Cabernet Sauvignon Barrique került sorra, mely egy nagy testű, nagy extrakttartalmú, bársonyos vörös bor, meggyes, rumosdiós ízvilággal. Újrakóstoltuk a tavalyi Félmaratonon már megismert 2000-es Bikavért, ami egy kékfrankos és kadarka házasítás, merlot-val és cabernet sauvignon-nal kiegészítve. Érett és tartalmas. Finom fanyarságával és érett gyümölcsös zamataival egy igazi óbor, mely mégis könnyed és jól iható.

Végül egy bodzakrémes gyümölcstortával zártuk a sort, melyhez mi a 2012-es Olaszrizlinget választottuk. Igazán tartalmas, ízekben gazdag bor, könnyed savakkal, szép egyensúllyal, sárgabarackos, citrusos ízekkel.

Ami pedig magát a vacsorát illeti, nem a szó valódi értelmében vett gourmet estről volt szó, chef által készített “finger food” kategóriákkal. Helga kis háztartást visz, így életében először most készített 20 főre vacsorát. Másrészről valószínűleg ez is volt a házigazdák célja. Kis pincészetről beszélünk, egy családi vállalkozásról, ahol a légkör is családias. Ebből adódóan az általuk szervezett borvacsorák is inkább egy nagyobb családi összejövetelnek felelnek meg, ahol a házias ízek dominálnak.

Aki kedvet kapna, annak lesz lehetősége a továbbiakban részt venni hasonló eseményen, hiszen negyedévenként megrendezik a boresteket, az ételeket pedig továbbra is amatőr szakácsok, a korábbi süteményversenyek díjazottjai fogják készíteni. További részletek a pincészet honlapján olvashatóak.

Legolvasottabb
Hirdetés
Legfrissebb