Az egyik legjobb hangulatú pécsi kóstoló végül megmenekült: a hibernálódott borút helyett a borvidéki tanács és a Pécsi Összhang borászai szervezték meg az idei kiadást. Tizenhét pincészet hozta el a Pécsi borvidék legjavát, mintegy nyolcvan bort lehetett megkóstolni, azt a harmadát vettük elő, amit kevésbé ismertünk. Vagy nagyon szeretünk.

A Pajzos és a Megyer testvérbirtokok a hegyaljai nagy birtoképítések második fázisához tartoznak, igaz, még annak a tervnek a részei, amit Bacsó András valósított meg a rendszerváltozást követően. Ekkor darabolták fel az állami tulajdonú gigaborkombinát területeit nagyjából 100 hektár környéki egységekre, abból kiindulva, hogy ezeket lehet gazdaságosan művelni és a borukat értékesíteni, majd ezeknek igyekeztek elkötelezett befektetőket találni. Ilyen körülmények között született meg a Disznókő, a Hétszőlő vagy az Oremus és egy ilyen befektetés folytatása a sokak számára teljesen egybemosódott Pajzos-Megyer is.

Októberben a Bükki borvidéket jártuk, lesz majd nyoma a decemberben megjelenő téli számunkban, de megelőlegezek egy pinot blanc élményt. Cserépfaluban találtunk rá a Roszkos Szőlőbirtok és Pincészetre, itt pedig egy pinot blanc-ra, hazahoztam egy palackot belőle, meg is kóstoltam.