Délelőtt borverseny, délután borászatlátogatás a program az erdélyi utam negyedik napján.
A nyitókép Ercsey Dániel fotója
Már rutinos vagyok, ki sem dugom az orrom a szobából fél nyolc előtt, tudván, hogy nem lesz senki az étteremben. Így csak kutyafuttában van időm bekapni egy péksüteményt, de ez sem zavar. Összeszokott csapatként ülünk már le az asztalokhoz, ráadásul az előző napi szerényebb felhozatal után ma csodálatos assyrtiko sort kóstolhatunk, aztán jön egy bődületes vranac line, végül néhány egészen elképesztő syrah, ki is osztunk több nagyaranyat. A görög vulkanikus fehérek egyenletesen magas minősége bevallom meglepett, tudtam, hogy jók, de hogy ennyire!
Úton a bátosi szőlőhegyre (fotó: Ercsey Dániel)
A verseny után némi pihenő, aztán ebéd és utána újra fel a buszra, hogy átránduljunk a közeli Bátosra, a Liliac, vagyis denevér nevű borászat székhelyére. Izgatott vagyok, 2012-ben én voltam az első újságíró, aki írt róluk, még Bukarestben az ottani nemzetközi borversenyen (a Vinarium elődje) kóstoltam vakon néhány borukat, az édesek, amiket akkor talán még a burgenlandi Vili Opitz (vagy talán már Kracher?) készített, annyira tetszettek, hogy szépen jöttek a nagyarany érmek, utána pedig egy kóstolón meg is kerestem a pincét és elbeszélgettem Miron Radic-csal, a pince menedzserével, aki ilyen előzmények után régi ismerőseként köszöntött. Most vagyok itt először, Mironnal már találkoztunk Belgrádban, Bécsben, de Bátoson soha.
Miron Radic jókedvű, mint mindig (fotó: Ercsey Dániel)
Körbevezeti a csapatot az üzemben, kóstolunk számtalan tartálymintát, aztán megnézzük a szárítóüzemet, hiszen szalmabort is csinálnak a jégbor mellett, majd irány a hegytető, a szőlőben lévő borturisztikai központ. Ott vacsorával és borkóstolóval várnak, a hidegtálak kizárólag helyi termelők termékeiből állnak, sőt, meg is hívták a termelőket, úgyhogy csodás kencék és sajtok, füstölt húsok és lekvárok, palacsinták és padlizsánkrémek között lavírozunk, legalábbis én, mert nem akarok lemaradni a finomságokról és a borleírásokról sem.
Fotó: Ercsey Dániel
A hosszúra nyúlt estét kávéval és édes borokkal zárjuk, majd jön még egy negyven perces buszozás a Jelnához, ahol a fél csapat már édesdeden horkol. Holnap új nap és új kóstolások várnak ránk!
Éjjel a szőlőben (fotó: Ercsey Dániel)
Ami a Liliacot illeti, az 52 hektárról egészen széles skálában készítenek borokat, a pezsgőtől az édes borokig, a fehértől a rozé át a nagy vörösökig. Lássuk mit is kóstoltunk az este folyamán:
Fotó: Ercsey Dániel
Sparkling 2018
Leányka, vagyis feteasca alba pezsgő. Közepes citrom szín, intenzív de rövid felhabzással. A test közepes, még azelőtt leírom, hogy „olyan mint egy sekt“, mielőtt elmondanák, hogy a pezsgősítés az ausztriai Szigetinél történik. Az ízben fehér húsú gyümölcsök, élesztősség nélkül. 88/100 pont
Fotó: Ercsey Dániel
Királyleányka - Feteasca regala 2022
Halvány citrom szín. Az illatban meszes ásványosság, gyógynövényekkel és lime-mal kiegészülve. Feszes, friss, üdítő korty, citrommal és tonikkal a lecsengésben. 86/100 pont
Sauvignon blanc 2022
Halvány citrom szín, kirobbanóan bodzás illat. Az ízképben egres, lime és bodza újra, a savak élénkek, a korty feszes és ropogós, a lecsengése hosszú. 87/100 pont
Fotó: Ercsey Dániel
Rosé 2022
Pinot noir-ból készítik, ennek megfelelően a színe halvány lazac. Az illatban és az ízben is szamóca és eper, pici málnával fűszerezve, citrusokkal a lecsengésben. Jól iható, szép tétel. 85/100 pont
Orange 2020
Mély citrom szín, szűretlen verzióban. Az illatban őszibarack és széna, a háttérben fehércsoki. A test közepesnél nagyobb, kerek savakkal és alig érezhető, szépen visszafogott tanninokkal. Az ízben az illat ismétlődik. 87/100 pont
Fotó: Ercsey Dániel
Feketeleányka - Feteasca neagră 2020
Közepes rubin szín. Illatában ringló és érett szilva, pici csoki és konyakmeggy. Szájban közepes testet kapunk, élénk északias savakkal, pici szénsavval, meggyel és szilvával az ízben. A lecsengése közepes. 87/100 pont
Fotó: Ercsey Dániel
Red Cuvée 2021
Feketeleányka (70%) és merlot (30%), terv szerint előbbi a fűszerességet adja, utóbbi a gyümölcsöt hozza a házasításba. Közepes rubin szín. Friss és gyümölcsös, a hordó alig érződik, a savak élénkek, a kortyban szilva, meggy és szegfűszeg. Jól iható, gyümölcsös, kérek még! 89/100 pont
Fotó: Tomasz Prange-Barczynski
Titan 2018
A pince vörös csúcsbora, 100% feketeleányka, 120 Euro/palack, az egyik legdrágább román vörösbor, már ez Miron szerint is inkább csak marketing. A színe közepesnél mélyebb rubin. Az illatban édes fűszerek, pici étcsokoládé, meggy, rózsabors, vanília. A test közepesnél nagyobb, a szerkezet feszes, a savak vibrálóak és lendületesek. Telt, mély, fűszeres és hosszú. 91/100 pont
Fotó: Ercsey Dániel
Nectar 2019 (180g/l cukor)
A pince szalmabora. A színe közepes citrom. Illatában narancshéj, citromhéj, mazsola és zöldalma. A lendületes savakhoz közepes test társul. Jó arányok, szép egyensúly, hússzú lecsengés. 90/100 pont
Ice Wine 2020 (149 g/l cukor)
Halvány citrom szín. Visszafogott illatában némi jázmin és kandírozott citrom. Heszes szerkezet, közepes test, az ízben citromlekvár és menta. A lecsengése közepes. 89/100 pont
Fotó: Ercsey Dániel
Az erdélyi útinapló sorozat további részeit itt találjátok meg: 1.nap, 2.nap, 3.nap, 4.nap, 5.nap, 6.nap, 7-8.nap, 9.nap, 10. nap