Kérem Várjon!
Cikkek
Fogyasztható muzsika
Ének a szőlőben
Mester Zoltán & Takács Tímea
2011 január 12.

A zene egyre több ponton és formában kapcsolódik már a borvilághoz. Több tudományos (és áltudományos) kísérlet kutatja a zene jótékony hatását szőlőre-borra vagy éppen a borfogyasztásra. Egyre több borkóstolót kísér a már tudatosan választott zenei repertoár, néhol már úgy tekintenek erre, mint az étel és a bor párosítására. „A bornak muzsikálni felesleges. A szőlőnek kell zenélni. Vagy a borivónak” – jelenti ki határozottan Pap János, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense. Az ELTE matematika-fizika szakán végzett professzor fő kutatási területe a zenei akusztika, de előszeretettel vizsgálja a mindennapi élet hangjait is.

 Néhány évvel ezelőtt hobbiból kezdett bele a bor akusztikájának tudományos feltérképezésébe, miután rendszeresen fellépett a Művészetek Völgyében Hangoskola előadásával. Ennek egyik része volt „A bor akusztikája” című előadás, mely a bor világát vizsgálta a zene és hangok szempontjából.

„A hangok rezgése és az élő szervezet közötti kapcsolat valós. A zene borra gyakorolt hatása nem bizonyított, a szőlő esetében viszont annál inkább elképzelhető” – magyarázza Pap János, hol érdemes próbálkozni azzal, hogy zenével javítsunk a minőségen. „Stefano Mancuso olasz biológus kísérleteiből kiderült, hogy a növények, így a szőlő is reagál a zenére. Én otthon kísérleteztem ezzel a szobanövényeimen, és bebizonyosodott, hogy a 200–300 Hz közötti hangokra fejlődnek leginkább. A rezgések hatnak a sejtfejlődésre, a növények egészségesebbek lesznek. Sőt, amíg rájuk jótékony hatással van, addig például a betegségeket okozó gombákat elijeszti. Vicces, hogy a gombák nem kedvelik Mozart zenéjét, de hát minden elmélet túlhajtása szülhet ilyesfajta „hátsó” gondolatokat. ”

A kulturált borfogyasztás és a klasszikus zene népszerűsítésére törekszenek a pécsi Pannon Filharmonikusoknál is. „A minőségi bor minőségi zenével képzelhető el” – vallja Gráf Orsolya, a zenekar kommunikációs menedzsere. A szimfonikus zenekar kamara formációit többször hívják borkóstolókra, borral kapcsolatos rendezvényekre, ahol komolyzenei koncerttel teremtenek „minőségi” hangulatot és auditív környezetet a borkóstolás számára, de a nagyzenekari felállás zárja minden évben a pécsi Bordal Fesztivált is.

Gráf Orsolya szerint bizonyos dallamok, így a nem túl impresszív és erős, hanem inkább az andalítóbb, lágyabb zenék illenek a borhoz. A Pannon Filharmonikusok kamarazenekari felkérésre játszott koncertjein például Mozart, Haydn és kortársaik zenéje száll a borfogyasztók fülébe. A külsőségekben és a boretikettben realizálódó szokásokra, a belső átélésre, az ízérzékelés és a bor hatásának végső eredményére – ami végül mégis csak a fejben dől el – a zene lényegi hatással van.

Atmoszférateremtő hatása nyomán egy kevésbé ízletes bort is élménnyé tehet, hiszen az emberi érzékelés két irányból, az ízlelés mellett a halláson keresztül kap megerősítő – jó esetben pozitív – ingert. A zene hatását befolyásolja annak stílusa, a minőségi könnyűzene és a klasszikusok is jó párosítás egy ünnepi eseményhez. A Carmina Burana kiemelt részét képezi a pécsi filharmonikusok repertoárjának. Carl Orff bordalon alapuló remekműve a zene, a bor és a szerelem nagy erejű ünneplése.

Egy nemzetközi kísérlet során tudósok megállapították, hogy az emberek a Carmina Burana hallgatása alatt egy pincészet cabernet sauvignon borát átlagosan 60%-kal érezték testesebbnek. Vannak, akik előszeretettel kötik össze a magas kultúra zenéjét a borokkal.

Merfelsz Gábor külön borcsaládot nevezett el a klasszikus zene szavaival, a Nectar Sexardique kifejezést Liszt Ferenc használta egy Augusz Antal bárónak írt levelében a szekszárdi borra. A márkateremtés nem mindig ment zökkenőmentesen, a Musica Nobile például azért került csak egy bor címkéjére, mert a fogyasztók nem tudtak megbirkózni a kiejtésével. Nagyobb sikere volt a Doppionak vagy a csúcsküvé Primusnak, míg talán a legnépszerűbb elnevezés a zweigelt, kékfrankos, merlot, cabernet franc, nero házasítást jelölő Bel Canto. „A boroknak és zenének harmonizálnia kell” – osztja meg a motivációit a szabadidejében gitárzenét játszó tulajdonos.

A kisharsányi Vylyan Pincészetben arra törekszenek, hogy a saját és közösségi rendezvényeken összehozzák a zenét a borral. Mint azt Iványi Emese, a pincészet marketingese elmondta, „a koncerteken túl jótékonysági akciókkal is igyekezünk támogatni a zenészeket”. Legutóbbi, 3X3 Duennium árverésükön az egyik magnum palack aláírója Lovasi András volt. A befolyt összeget pedig a pécsi Zenész Ifjúsági Otthonnak ajánlották fel, ahol hátrányos helyzetű gyerekeket tanítanak hangszereken játszani. Teraszuk az egyik fő helyszíne az Ördögkatlan Fesztiválnak, ahol az irodalom mellett jazz-zenészek lépnek fel rendszeresen. Vinitoruk, a pécsi Lakner Tamás és BorCanto együttese rendszeres fellépő a Vylyannál, a Vince-napi szőlőszentelésen saját Vince- dallal fokozzák a papi áldás utáni hangulatot.

A hivatásos zenész, egyetemi oktató Lakner és együttese nemcsak rendszeres fellépője a kis pincéknek vagy a nagy koncerttermeknek, de alapítója és szervezője az 1993 óta működő Európai Bordalfesztiválnak is. „A jó bordal a nemes bor élvezetét magasabb régiókba emeli”–
idézi Victor Hugót az énekes. „Miközben zene és bor harmóniára törekszik.”

A BorCanto zenei repertoárja jelentős, operákból, musicalekből, népdalokból merítenek, a hagyomány ápolása mellett populáris irányokat is követnek. Az elkötelezett zenész ragaszkodik a jó bor és jó zene kapcsolatához, a Pécs Cantat nyári fesztiválján az általa vezetett férfikórus Zenés utazás a bor körül címmel tartottak több előadást.

„Zenestíluson belül kiválasztható, hogy melyik zeneszerző műveihez illik egy-egy bor, de a borfogyasztás célja is meghatározza a zenei hátteret” – teszi hozzá Gráf Orsolya. „Igaz, a jó zene és a jó bor megítélése mindig szubjektív”. Vagyis egy zenei repertoár összeállításában támpontot a saját tapasztalat, benyomás és a visszajelzés adhat.

Kevés a zenében és borban is magasan képzett szakember, egy zenei repertoár összeállítása pedig nem alapul olyan törvényszerűségeken, mint egy menüsoré. Hasonlóan gondolkodik Pécsi-Szabó Dénes is, aki rendszeresen szervez zenés borkóstolókat a Janus Borházban.

„A Janus Hangjai nem egy zárt koncepció, hanem egy borra, vendégre, évszakra, napszakra változó zenei kínálat” – magyarázza az összeállítás szempontjait Pécsi- Szabó. A klasszikus zenészek mellett muzsikált már DJ a borászat szőlői között, egy budapesti borkóstolón pedig egyszerre kíséri majd a Janus-borokat a két stílus. Vendégeik körében nagy népszerűségnek örvendenek ezek a kóstolók, saját kísérleteiket levélben szokták megírni a nyitottabbak.

„A zene és bor intenzív kapcsolatát favorizáljuk, szeretjük a rendhagyó borkóstolókat. A zenének nemcsak hangulatfokozó szerepe van” – meséli Pécsi-Szabó Dénes. „A bor és a zene ugyanúgy a kultúránk része. Ha ételeket lehet párosítani a borokhoz, a zenével miért ne lehetne ugyanezt? Utóbbi ráadásul a fülünkre hat, egy a borkóstoláskor nem használt érzékszervünkre.”

Pap János szerint ez az állítás nem teljesen igaz. A boros pohár hangjait vizsgáló kutató szerint egy bor minőségére lehet következtetni a koccintás hangjából, bár a gyakorlati alkalmazásban maga sem hisz.

„Kiderült, hogy a könnyedebb, de leginkább a vizes, rossz borok szebben szólnak a pohárban, mint a buborékos vagy testesebb borok. Utóbbiak koccintáskor puffanó, rövid csengéssé tompítják a kristálypoharat” – magyarázza a dekantálás, vagy a hordó akusztikáját is mérő Pap János, hogyan függ össze a hangzás a belső tartalommal.


Mindenki azt énekli
„A bordal a magyar népi líra műfaja, borozás közben énekelt dal, mely az italt dicséri, fogyasztására biztat, és csapongó gondolatmenetű, komoly vagy tréfás módon fejezi ki a mámoros hangulat által kiváltott érzelmeket, gondolatokat” – írja a Magyar Néprajzi Lexikon. Sőt, a szakirodalom el is választja az alkalmibb mulatónótától, vagy az ivónótától. Külön műfaji alcsoportjait jelölik viszont, ilyenek a hagyatkozás és kívánságversek, vagy a részegségcsúfoló butellaversek. A bordal éneklésiére mindig mindenhol van alkalom, jellegzetességei azonban koronként és tájaként jól elkülönülnek. Az irodalom megkülönböztet bor- és szőlődicsérőket, tájdicsérőket, hordó és kulacsköszöntőket, de népszerű az ivásra buzdító és vízbecsmérlő is, viszont kétségkívül a legszínesebb irodalma a búfelejtő mámor dicséretének van, röviddel megelőzve a részegség elleni sanda tiltakozásét.
 

Legolvasottabb
Legfrissebb
Programajánló
2020. November
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
2020. 11. 07. 17:00 - 23:00
Pócz Pincészet Balatonlelle, Kishegy
8
9
10
11
12
13
14
2020. 11. 14. 17:00 - 2020. 11. 15. 12:00
Knáb Panzió Nemesnádudvar, Széchenyi utca 25.
15
2020. 11. 14. 17:00 - 2020. 11. 15. 12:00
Knáb Panzió Nemesnádudvar, Széchenyi utca 25.
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30