A projekt eredményeképpen létrejön egy 6,5 ha-os rezisztens, vagyis a legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvény a Balaton-felvidéken, mely számos információt biztosít a szőlőfajták helyi adaptációjáról, termesztés-technológiai értékeiről. Ez az ismeret rendkívül hasznos lesz a szőlészetek és borászatok számára, a következő évek fajtaválasztásának és termékfejlesztésének segítésében. A klímaváltozás következtében egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőültetvények védelme a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, melynek a hagyományos szőlőfajták esetében egyre nehezebben, egyre több pénz és energia ráfordításával tudnak csak megfelelni a szőlőtermesztők. Ezen szőlőfajták csökkentett növényvédelem mellett, illetve megfelelő növény-kondicionálási technológia mellett nagy biztonsággal termelhetők. Amennyiben a jelen projektben vizsgált szőlőfajtákból piacképes termék válik, egy reális új alternatíva állhat rendelkezésre a hazai, illetve a nemzetközi szőlő és bor ágazat számára. A projekt alkalmazható eredményei a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának kidolgozott leírása, ami a gazdákat segíti az elérni kívánt borstílus, borkategória megteremtésében.

A fejlesztendő rezisztens szőlőfajták termesztésbe vonásával, valamint azok termesztéstechnológiájának kidolgozásával egyrészt a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége jelentősen, akár 80-90%-kal is csökkenthető, másrészt a permetezések nélkülözésével csökkenthető az erőgépek okozta jelentős üzemanyag és károsanyag kibocsátás, így csökken a légkörbe kibocsátott üvegház-hatású gázok mennyisége. További cél a tudatos élelmiszerfogyasztás, a környezetünket kevésbé terhelő gazdaságok népszerűsítése, valamint a hazai termékek, hazai innováció támogatása.

Ipacs-Szabó István, a Pécsi Egyetemi Borbirtok főborásza, Madaras Zoltán, a PTE SZBKI elnöke, dr. Felinger Attila, a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettese és Varga Máté, a Varga Pincészet szőlészeti ágazatvezetője

A projekt termékeken felüli eredménye a három szőlőfajta (jázmin, pinot regina és merlin) kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának és borászati technológiájának kidolgozott leírása. E rendszer segítségével más közép- és nagyüzemű szőlészetek, borászatok a kiválasztott borstílushoz vezető kulcsfontosságú lépéseket sajátíthatják el. A szakemberek szerint ezekkel a fejlesztésekkel fel tud zárkózni a hazai kutatás, illetve adott esetben meg tudja előzni a Nyugat-Európában zajló, hasonló célú programokat.

A projekt a kiöregedő ültetvények helyére egy piaci alapú, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező fajtaszerkezet kialakítását irányozza elő. Ezen technológiák külföldi területekre is adaptálhatók, erősítve ezzel hazánk nemzetközi elismertségét a szőlészeti, borászati ágazatban.„A legjellemzőbb gombabetegségekkel szemben ellenálló új, innovatív szőlőfajták közép és nagyüzemi szőlészeti és borászati technológiájának kutatás-fejlesztése, valamint magas hozzáadott értékkel rendelkező borászati termékek kifejlesztése” c. projekt előreláthatóan 2025 tavaszán zárul majd.

A projekt indításáról tartott hétfői sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete a hagyományok őrzése mellett az innováció útját járja, hiszen jelen projekt mellett több korszerű fejlesztést is megvalósít: a közelmúltban adták át a digitális szőlőtőke nyilvántartó és adatgyűjtő rendszert, mely a kutatók és termelők számára is egy fontos döntéstámogató nóvum. Továbbá szintén kutatás-fejlesztési és innovációs fejlesztés keretében a hagyományos szőlőfajták és a rezisztencianemesítési programból származó új, innovatív szőlőfajták összehasonlítása történik gin alappárlat készítése céljából. Ezekből is látható, hogy a Pécsi Tudományegyetem minden téren a tudomány fejlődéséért dolgozik.

Fotók: Csortos Szabolcs / UnivPécs