Kérem Várjon!
Cikkek
Két pintes
Csáfordi pintesek a Szerdai Borklubban
kenszei
2009 december 10.

A pintes szőlő bora igazi ritkaság, az egész országban másfél hektár van belőle Zala megyében, a csáfordi szőlőhegyen. Mi szerencsések voltunk, a Szerdai Borklub legutóbbi kóstolóján rögtön két évjárat borát is megkóstolhattuk. A kóstolási jegyzetek előtt azonban ismerkedjünk meg kicsit a Veress Pincével és a sokak számára minden bizonnyal ismeretlen, de legalábbis kóstolatlan fajtával.

A Vinum Veress borpince 1991-től, mint családi vállalkozás működik. A pince a Zalaszentgróthoz közeli Csáford hegyen van, az egyedülálló borászati értéket hordozó Zalai borvidék központjában. E Balatoni Borvidéki Régióhoz tartozó termőhelyet leginkább finom savakban gazdag, illatos, rendkívül karakteres borok jellemzik. A termőhely az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb klímájú, egész évben magas páratartalmú, talaja mélyrétegű agyagos lösz. A dombok déli és nyugati lankáin az érvényesülő mediterrán hatás jele a szőlőültetvényeket kísérő szelídgesztenyések.

Az 1860-as évek elején az Észak-Amerikából behurcolt filoxéra – gyökértetű, Phylloxera vitifolli – két évtized alatt elpusztította a francia szőlőültetvények kétharmadát. A filoxéravész Nyugat-Európából Közép-, Dél- és Kelet-Európa szőlőtermesztő országaiba tört be és hasonlóan nagy pusztítást okozott. Hazánkat 1875-ben érte el ez a szörnyű kártevő. Ősi Kárpát - medencei fajták tömege tűnt el ebben a soha nem látott pusztításban és csak azok a fajták maradtak meg, melyekre egy-egy lelkiismeretes gazda nagyon vigyázott és újraültette.

A fajta néhány tőkéjére 1968-ban a Pécs-Cserkút melletti szőlőhegyen Németh Márton, az egyik legnagyobb magyar ampelográfus bukkant rá, aki a fajtát a morfológiai jegyei alapján a pontuszi fajtarendszerbe, azaz a kis-ázsiai eredetűek közé sorolta. Termesztési értékének vizsgálatát Kiss Ervin szőlőnemesítő végezte a Badacsonyi Kutatóintézetben és ő a fajta névadója is. A középkori neve ugyanis nem volt ismert, s mivel a termőképessége rendkívül nagy, egy tőkén képes akár 1,6 liter, azaz egy pint – magyar pint - bort is teremni, Pintesnek nevezte el. A Pintes tőkéje és vesszője középerős növekedésű, ezüstszürkés színű, széles levelekkel. Vállas, közepesen telt fürtjein helyezkednek el a szürkés, hamvas, megnyúlt gömbölyű bogyók. Héja tartós, nem reped. Puha, leves húsú szőlő. Meleg fekvésben szeptember végén, október elején szüretelhető. Téltűrése jó. Peronoszpórára, lisztharmatra közepesen érzékeny, rothadásnak a teljes érésig jól ellenáll. Államilag minősített fajtaként 1977-től szerepel. Kezdeti időkben magas savtartalma miatt pezsgő alapbornak készítették, tesztelték. Az 1980-as években állami törzsültetvényeket telepítettek a fajta további vizsgálatára, melyekből csak Csáfordon maradt fenn másfél hektár.

A Veress - család 1996-ban kárpótlás során jutott ehhez a másfél hektárnyi Pinteshez. A fajta teljesen ismeretlen volt számukra. Nem tudták, hogy milyen művelést igényel, mennyire érzékeny, mikorra érik be, mire számíthatnak az első szüret után. A Magyar Posta 2005. május 25-én a Magyarország Borvidékei sorozatban bélyeget bocsátott ki a fajtáról, így a Pintes képviselheti a Zalai Borvidéket. A Pintes borát kedvező illat és aromagazdagság jellemzi. A késői szüretelésű, testes, savakban gazdag bor igazi hungarikum, amelyből csak pár ezer palacknyi terem évente. Íz világa sajátos színfoltot képvisel az európai borok palettáján.

Veress Pince Csáfordi Pintes 2008

Bontás után eléggé bizonytalan az illata, nem is túl intenzív, pezsgőre hajaz, van benne kis édes gyümölcs és pici vegyi illat. A levegőn szépen kitisztul, először kissé túlérett, aztán erőteljes gyantás-citrusos, a görög retsina borokat idézi. Zamatát is kicsit bizonytalannak érezzük, nem áll még biztos lábakon, nem érett még teljesen össze. Savai markánsak, ásványos-sós ízzel párosulnak. Alkoholja erőteljesebb, kilóg most még a szerkezetből, eléggé eluralkodik a korty végén. A levegőztetés után ízében is megjelenik a gyantás-citrusos jegy, de talán nem annyira markánsan, mint az illatban. Érezhetően vannak gyümölcsei, de nem tudnak előtérbe kerülni. Nagy testű, vastag anyag, de most még nem tudja igazán megmutatni erényeit. Érdemes még palackban érlelni, és mindenképpen levegőztetni! 

Veress Pince Csáfordi Pintes 2007

A pohárba töltve jóval sötétebb színű, szinte aranysárga. Elsőre késői szüretelésű borokat idéz, és ez a levegőztetés után is megmarad, szép édeskés gyümölcsillat. Jön itt is a jól megszokott gyantás-citrusos illatjegy, de itt nem annyira markáns és kellemesen keveredik az édességgel. Erőteljesebb és letisztultabb aromája és a zamata is. Biztosabb lábakon áll, és már kész személyiséggel rendelkezik. Savai szépek és ropogósak, a korty egészen hosszú és folyamatosan változik. Alapvetően ezt is késői szüretre emlékeztető jegyek vezetik, túlérett gyümölcsízzel. A végén felbukkanik az egyébként nem túl sok maradék cukor is. Inkább sós, mint ásványos, és nem hiányozhat a retsina nedűre emlékeztető jegy innen sem, itt érezhető legkevésbé, talán csak a korty végén. Kerekebb, érettebb, de érezhetően vékonyabb anyag az előzőnél.

Legolvasottabb
Legfrissebb