A megszorítások egyre inkább eltűnnek életünkből, néhány új szokás talán megmarad, sok új tapasztalat biztosan. Az utóbbi napok olyanok, mintha mindenki megpróbálná bepótolni az elvesztegetett időt, de egyrészt botorság volt, aki elvesztegette, másrészt lehetetlen visszahozni az elmúlt időt. A halmozódó munkafeladatok miatt aztán kevesebb idő marad a borra, az írásra, fáradtan, nyűgösen nem érdemes kóstolni sem. De kaptam két palackot, és furdalta az oldalamat a kíváncsiság.
Az egyik kedvenc szlovén borvidékem a Štajerska Slovenija régión belül Jeruzalem. A hangzatos nevű falu körül szőlővel borított domboldalak hullámoznak, a 341 m magasan elhelyezkedő kis kastály (ma szálloda) és templom felé mindig felkanyarodok, ha a környéken autózok.
A templomot állítólag a keresztes lovagok alapították, akiknek ez már Jeruzsálem volt, valójában visszatértükkor adtak így hálát, hogy túlélték a harmadik keresztes hadjáratot a 12. században. Egyikük hozhatta ide az igazi Jeruzsálemből a Fájdalmas Szűzanya szobrát. A helyet azóta emlegetik Jeruzalem néven.
Hogy az első szőlőtőkét ki hozhatta, arról nem beszél a fáma, de évszázadok óta készítenek bort az itt élők, elsősorban fehér fajtákból. Az őshonosnak számító furmint mellett számos más szőlőfajtát is termesztenek, mint például az olaszrizling, sauvignon blanc, rajnai rizling, chardonnay, tramini, szürkebarát, vörösben esetleg pinot noir, kékfrankos készül.
A Puklavec Family Wines nevest viselő pincészet, amit legtöbben Jeruzalem Ormož néven ismernek (ezt a két volt szövetkezetet olvasztották egybe hatalmas családi vállalkozássá) két bora közül épp a Šipon 2019 az első, amit bontok. Šipon, azaz furmint. Matija Vertovc A borgazdászatról című könyve 1844-ben jelent meg, és az első szlovén szakkönyvek egyike volt, ami a szőlőtermesztéssel, borászattal és a borok forgalmazásával foglalkozott. A furmintról a következőket írta: „Kevés az olyan éghajlatú táj, amely igazán megfelel a furmintnak. Ezért szerencsés lehet a vidék, ahol termeszteni lehet. A furmint szőlőtőkéje nagyon értékes és különleges minőséget adhat.“
Ptujban őrzik a legrégebbi fernnmaradt furmint palackot, 1927-es šipon van benne. Az ormoži pince archívumában a hetvenes évektől kezdve vannak tételek, a legrégebbi egy jagodni izbor, azaz beeresnauslese. Az én palackom ennél sokkal frissebb, sokkal dinamikusabb. Azt is mondanám rá, hogy nagyon fiatal még. A 2017-est nagyon szerettem, de nem csak én, másoknak is ízlett a magyar blogtérben.
A 2019-es tiszta illatú, még ress körtés, grapefruitos, diszkréten kovás, van benne kedvesség, ahogy a kortyban is. Friss, ropogós, határozott savakkal, de mellette van élet, gyümölcs, zöldalma, citrusok, pici virágosság, no meg vibrálás. Van benne energia, a pohárban egyre szebb, ahogy picit csendesülnek az aromák, lágyabbak lesznek a zamatok. A 2017-es az idei Furmint Februáron mutatott remek formát, ebben is van két év biztosan. Mostani állapotában 88/100 pont, de látok benne potenciált és úgy érzem, lesz ez legalább egy-két ponttal több is nemsokára. Egy kicsit a Pajzos T-furmintjára emlékeztet, elsősorban hangulatában... Plusz ezek a palackok is pont 1990 forintba kerülnek.
A második palack egy sauvignon blanc, szintén 2019-ből. Nagyon könnyed, nagyon légies, zöld füves, csalánszörpös, bodzás. Kortyban élénk és könnyed, alacsony alkohol, nyárra termett, melegre, vízpartra, teraszra. Tiszta, egyszerű szerkezet, korty, lecsengés. Nincs túlbonyolítva, nincs túlpimpelve, hozza a fajtát, hozza az üdeséget, kedves, behízelgő, pici cukor talán segít ebben, de jók a savak is mellette.
Nem vagyok benne biztos, hogy sokáig tenném el, legszívesebben őszig innám, de addig szinte bármikor. Az egyszerűség diadala. Avagy mivel váltanám ki az irsai olivért a poharakból. Máshogyan és másért, de ez is 88/100 pont.
A borokat a Pannon Borbolt forgalmazza.