Kérem Várjon!
Hírek
Párlatokról (jó) pár szóban
Bertalan György
2019 december 16.

Kerítésszaggató vagy behízelgő? Szilva, barack, netalán som? 40, 50 vagy 60 százalékos? Magyarországon szinte mindenkinek megvan a kedvenc pálinkája, amely mellett leteszi a voksát. De mi lenne, ha a megfelelő alapokkal felvértezve vágnánk bele a pálinkák beható tanulmányozásába? Egy most megjelenő könyv ehhez a nemes feladathoz nyújt hathatós segítséget.

Szent Miklós napjára meghívást kaptunk a budapesti Pálinka Múzeumba, a Pálinkaaromák nyomában, Bevezetés a pálinkakóstolásba című könyv bemutatójára. A mű szerzője Ledő Mónika élelmiszermérnök, pálinkamester és pálinkabíráló, a NÉBIH munkatársa. Az eseményen betekintést nyerhettünk az igényes és igen vaskos kötet tartalmába, valamint létrejöttének körülményeibe.

Elsőként Barátossy Gábor, a NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságának vezetője mutatta be néhány szóban az írót, és kitért a téma fontosságára is. Hangsúlyozta, hogy a tudatos fogyasztók „kinevelése” minden szempontból és az ágazat minden résztvevője számára hasznos és kívánatos folyamat lenne, a könyv pedig pont ezt a célt szolgálja.

Zólyomi Zsolt pálinkamester, a könyv egyik lektora lelkesítő kortesbeszédet tartott a mű és szerzője mellett, kiemelve, hogy egy jól összeszedett történetet kap a kezébe az, aki megvásárolja a kötetet.

Ezután Ledő Mónika vette át a szót, hogy felvázolja előttünk azt a folyamatot, melynek végeredményét testesíti meg a nyomdából frissen kikerült könyv. A szerző saját gyakorlati tapasztalatait gyűjtötte össze a könyvben, és ezeket a tapasztalatokat nem akárhol, hanem – többek között – az országos és számtalan regionális pálinkaverseny bírálójaként gyűjtötte össze.

Munkája során figyelte meg például azt, hogy a bírálat szókincse nagyon is fejleszthető, hisz megfigyelhető, hogy a szöveges leírások gyakran egyhangúvá válnak, ugyanaz a néhány kifejezés bukkan elő az egyes pálinkák jellemzése során. Fontos az is, hogy a bírálat nyelvezete egységes legyen, vagyis mindenki ugyanazt értse egy-egy minőségi jellemző alatt. Szóba került még a tökéletes pohár alakja, megtudtuk, hogy a cefrébe szánt gyümölcsöket még véletlenül sem szabad meghámozni, és kiderült, mi az „angyalok jussa” – az a néhány százaléknyi ital, mely az érlelés során elpárolog.

A könyv számos olyan kérdésre keres választ, amelyekkel a pálinkát ismerni és megismerni vágyó emberek folyamatosan találkozhatnak. Olyan kérdésekre például, hogy a pálinka a befektetett rengeteg munka és nagyszerű, újító kezdeményezés ellenére miért csak Magyarországon világhírű? Hogy mi az oka annak, hogy a pálinka szerelmesének lenni drága mulatság? Hogy mi teszi extrán drágává a különleges gyümölcsalapanyagokból készült pálinkákat? Egyáltalán melyek azok a szempontok, amelyeket a minőségi pálinka előállítása során figyelembe kell vennünk? Akiket ilyen vagy hasonló kérdések foglalkoztatnak, minden bizonnyal örömmel fogják forgatni a művet, melyhez 6500 Ft-os áron lehet hozzájutni. A könyv egyelőre csupán néhány helyről, például a Pálinka Múzeumból szerezhető be. Mivel az első kiadás korlátozott példányszámban készült, érdemes igyekezni annak, aki nem szeretné kivárni az utánnyomást.

A szervezők jóvoltából a bemutatót követő kötetlen program keretében a múzeumot is megtekinthettük, ahol érdekes adalékokkal bővíthettük pálinka témájú ismereteinket. Egy erre az alkalomra összeállított bemutatón különböző méretű és formájú poharakba töltött pálinkákat szaglászhattunk, hogy kiderüljön, melyikben érvényesül legjobban a párlat illata. Ledő Mónikától megtudtuk, hogy – a borokhoz hasonlóan – pálinka-étel párosításokkal is kísérletezgetnek, és ezek alapján a szilvapálinkát paradicsomos ételekhez, az aszútörkölyt pedig narancshoz ajánlaná leginkább. Ezeket a kombinációkat ugyan még nem kóstoltam, de a rendezvényen kínált birsalmapálinkás-tonikos koktél elkészítését mindenkinek bátran ajánlom!


Portréfotó: dr. Szilvássy Blanka

Legolvasottabb
Legfrissebb