Sokat megélt már működése 19 éve alatt a magyar hegyközségi rendszer, amelynek életében most a tavalyi év utolsó ülésnapján elfogadott, új hegyközségi törvény kavarja fel az állóvizet. A Pécsi Borozó azt próbálta feltérképezni, mivel jár az átállás: zavar következik, vagy éppen hogy nő az ágazat versenyképessége? Mennyit ér a kistermelők szavazata, és ki fizeti a hegybírót?

Egy pohár borral a teraszon, a tavaszi napsütésben. Elégedettség, megnyugtató bizsergés afelől, hogy újra kezdődik velünk is, ami a természettel, és persze a borral. A borral való kapcsolatunkkal. Elhagyjuk a nehéz vörösöket, és a jóidőben előkerülnek az illatos fehérek, majd a fröccs. Valahogy így. A borral való ismerkedésem kezdő lépcsőfokain először gondolom át: én, a bor, meg az írás.

Egyszervolt... Egy bor és egy pincészet története. Kanyarodjunk vissza 2007-ig. A Neiner testvérek ekkor mutatták be bikavérnek készülő mintájukat a Bikavér Bizottság egyik borászának. Bár a Bikavér-törvénynek eleget tett a bor, a siker mégis bizonytalannak látszott, így megkapta az Egyszervolt fantázianevet. Csak a kezdet tűnt kétségesnek, hiszen két évre rá palackba került a Holnemvolt, ami ma az egyik csúcsboruknak számít. A magyar népmesék jól ismert kezdőmondata a pincészet jelenkori történetének esetében is igaz.