India neve hallatán aligha a bor az első, ami eszünkbe jut. Fűszerek, tea, esetleg whisky – ezek sokkal inkább. Pedig az ország borászata az elmúlt évtizedekben csendben, de láthatóan elkezdte kijelölni saját helyét a világ bortérképén. Ebből az egyre szélesedő és egyre egyedibb jegyeket mutató kínálatból adott ízelítőt a Grover Zampa borászat budapesti kóstolója. A borsort végigjárva képet lehetett kapni róla, milyen stílusban és milyen ambíciókkal készülnek ma az indiai borok.

A tállyai három jómadár, vagyis a Tokaj Drei alias T3 már az indulása óta ott van a radarunkon, végigkövettük a kezdeti lépéseiket, beszámoltunk az első sikereikről, most pedig kissé fellengzősen azt kértem tőlük, hogy foglalják össze az elmúlt éveket, honnan jöttek, hová jutottak, melyik kihagyott ziccert sajnálják a leginkább és melyik góljukra a legbüszkébbek. Lássuk!

Ritka luxus, hogy három majdnem teljes napra ki tudunk szakadni a fővárosból. Mivel régóta terveztük, kicsit sűrűbb is lett a hosszúhétvége, mint ideális volna, de eszünkben sincs panaszkodni. Sőt! A saját szőlőben kezdett kiruccanás kényelmes túrával Zalaszabarba vitt minket első este, a Kányaváry Borbirtok impozáns központjába. Kiszámítottan szép borok, egy elvesztett pénztárca, dalvadászat és egy megostromolt pincérlány. De ezekről később.