Kérem Várjon!
Cikkek
Noé Szicíliában
Egy bor: Quojane di Serramarrocco 2019
Ercsey Dániel
2021 január 21.

A bort kóstolva még nem feltétlenül született meg egy cikk gondolata, de amikor véletlenül végignéztem a Palermo melletti Monreale katedrálisának mozaikjait és megláttam rajtuk a részeg Noét, rögtön elkezdtem írni…

Nyitókép: Ercsey Dániel

Szicília a maffia földje, a Keresztapa filmek helyszíne, az olasznál is olaszabb hangulatok felelőse, hiszen itt játszódik a legismertebb olasz regény, köszönhetően az írónak, aki maga is szicíliai főnemes volt. Ha ezt tudjuk, máris úgy érezzük, hogy képben vagyunk Szicíliával, ennél nagyobbat azonban nem is tévedhetnénk! Kulturálisan ugyanis Szicília legalább annyira görög, mint amennyire arab, ráadásul erős normann beütéssel. Kis túlzással a sziget látnivalói között nincs semmi, ami az olaszokhoz köthető, a görög-latin nyelvhatártól a sziget egyértelműen délre, vagyis a görög irányba feküdt, mi több valójában Szicília volt Magna Graecia szíve, kiegészülve Calabria, Basilicata, Apulia és Campania partmenti területeivel. Később bizánci fennhatóság alatt állt (ami még mindig görög nyelvet és kulturális hatást jelent!), majd megérkeztek az arabok, őket pedig kétszáz év elteltével követték a normannok, akik nem mások, mint a Párizst megtámadó, majd Normandiában letelepedő vikingek leszármazottai.

Szicília borvidékei (forrás: WineSofa)

Így jutottunk el villámgyorsan a Monreale katedrálishoz, amit II. Vilmos (1155-1189) negyedik generációs szicíliai normann király építtetett, a legenda szerint azért, mert amikor a királyi birtokon/hegyen (mont real - Monreale) vadászott, elfáradván elaludt egy szentjánoskenyérfa alatt és álmában megjelent neki Szűz Mária. A szent szűz elmondta, hogy ahol a király alszik, hatalmas kincs van elásva, majd arra kérte ássa ki és építsen belőle templomot az ő tiszteletére. A király felébredt, megtalálta a kincset és valóban megépítette a templomot. Ennyit a legendáról. A valóság sokkal prózaibb, semmint holmi fa alatti délutáni szendergés. II. Vilmos ugyanis a brit (1066 óta normann) rokonoktól kért és kapott feleséget, II. Henrik lányát, Johannát. Igen ám, de Johannával együtt egy másik angol is volt a nyakán, Walter Ophamil palermói érsek, aki Thomas Becketnek, Canterbury érsekének szellemi befolyása alatt állván hasonló módon ment szembe a királyi döntésekkel és követelte magának az egyedüli hatalmat, Isten nevében. Ezért végül II. Vilmos apátságot alapított Monreale-ban (érsekséget és püspökséget nem alapíthatott a király) ahová clunyi bencéseket hívott meg, szám szerint 100-at, majd ezután az apátnak kérte meg az érseki kinevezést a pápától, amit meg is kapott. Így tehát két érsek volt már a szigeten, a király pedig a monreale-i érsek alá helyezte magát, aki viszont a király alá tartozott, mert ő alapította az apátságot, aminek az érsek az apátja.

A normann katedrális homlokzata (forrás: Wikipédia)

A fenti eszmefuttatás máris megmagyarázza a katedrális északi oldalához tapadó bencés kerengőt és méginkább az kerengő oszlopfőinek provanszál díszítését, valamint a templom a templom jellegzetes északi-normann külső díszeit, de semmi köze a belső díszítéshez, az 1700-as években sajnos leégett cseppkőboltozatos tetőhöz (amihez hasonlót pl. Iszfahánban látni), vagy a mozaikokhoz, melyek egyértelműen görög-bizánci mesterek munkái.

Részlet a katedrális mozaikjaiból, Noé történetével (forrás: Wikipédia)

Ráadásul a hatalmas bronz kaput Bonanno Pisano csinálta, aki Pisában dolgozott korábban, a teljes kavarodást pedig fokozza a sok, az iszlámra jellemző növényi ornamentikás faragott kő és mozaikdísz, ami persze nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az épületet arabok építették, normann megrendelésre, de görögök díszítették, amihez a pénz jelentős részét Palermo hatalmas zsidó közössége teremtette elő.

Bencés kerengő, provence-i mintára, Szicíliában (Berthold Werner fotója)

Ami pedig a címet illeti, az egyik mozaik Noét ábrázolja, ahogy szőlőt szüretel, bort készít, majd lerészegedik a bortól, ez utóbbi így áll a Bibliában: „Noé aztán, mint földművelő ember, elkezdett szőlőt ültetni. Ivott a borból, lerészegedett, és meztelenül feküdt a sátrában. Amikor ezt Kánaán apja, Kám meglátta, azt ugyanis, hogy apja szemérme ki van takarva, hírül adta kint levő két testvérének. Ám Szem és Jáfet vállukra terítették a palástot, és hátrafelé haladva betakarták apjuk szemérmét. Arcukat elfordították, így nem látták apjuk szégyenét.“ Külön érdekes, hogy a mozaikon vajon milyen szőlőt ábrázolt a művész és honnan vehette hozzá a mintát? Minden bizonnyal a környékről, ha helyi görögök készítették a mozaikokat. A szőlő egyértelműen fehér, ahogy a must és a fekvő Noé mellett bor is az üvegben.

Noé szüretel, bort készít és lerészegedik a bortól, részlet a Monreale katedrális mozaikjaiból (forrás: Wikipédia)

Amíg ezen elmélkedünk, hallgassatok bele ebbe a középkori szicíliai muzsikába! Izgalmas felfedezni benne az arab hatásokat, ahogy keverednek a korabeli latin és északi megoldásokkal.

No de vissza a borhoz, ha már egyszer megkóstoltam. A szőlőfajta, akárcsak a mozaikon, jelen esetben is a zibibbo, vagyis az alexandriai muskotály. Már a neve is újra az arab kötődést hozza elő, no nem Alexandria, hiszen sokkal valószínűbb, hogy helyi görög eredetű szőlőfajtáról beszélünk, hanem a zibibbo, ami az arab zabib szóból származik. Bizony, a mazsola szó szerepel ebben is, merthogy az arabok jellemzően azt készítettek belőle, a helyi görögök viszont először mazsolát és aztán abból bort, ahogy erről már itt is írtam. A mostani borunk viszont száraz, hiába az édes borok fő alapanyaga az alexandriai muskotály.

Fotó: Ercsey Dániel

Quojane di Serramarrocco 2019

Rendkívül érdekes és komplex illat (100% zibibbo) keleti fűszerekkel, aszalt őszibarackkal, gyömbérrel és narancsvirággal. Kóstolva közepes test, kerek savak, kevés maradékcukor is kerekíti az érzetet. Az ízében menta, gyömbér, gyümölcskenyér, cédrus és zöldalma, az egész bornak van egy magával ragadó keleti hangulata. A közepesnél hosszabb lecsengésben gyógynövényes jegyek bukkannak elő. 88/100 pont

Serramarrocco elhelyezkedése a térképen

Ami pedig a Serramarrocco birtokot illeti, hogy ne csak Noéról, az arabokról, a normannokról és a görögökről beszéljünk, egy spanyol nemes alapította 1624-ben, amikor Szicília spanyol uralom alatt állt. Don Juan Antonio Marrocco y Orioles, merthogy róla van szó, volt az első báró Serramarrocco-ban, a birtok mai tulajdonosai pedig nagyvonalúan összekötik az eseményt a szőlőtelepítésekkel és onnan datálják a mai birtok alapjait.

Programajánló
2021. Március
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
2021. 03. 15. 18:00 - 20:00
Facebook Pécs, Pécs
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
banner
Programok