Szinte hihetetlen, de Németh János – vagy ahogy minden ismerőse hívja, Janó – már 27 éve borászkodik Szekszárdon. Iván-völgyi pincéje a vidék üde színfoltja, borai tisztán adják vissza a termőhely értékeit. A múltról, a jelenről és a tervekről beszélgettünk…

Különleges bor készült az egri Tóth Ferenc Pincészetben. A 2023-as évjáratú Kadarka Superior nagy formátumú, tartalmas, mégis könnyen iható, elegáns tétel, és vonzza a pozitív gondolatokat!

Villámlátogatáson voltam a szerémségi Karlócán, hogy segítsek kiválasztani az idei Fruska Gora TOP50-et, és ha már így alakult, a borbírálat után elkísértem jóbarátomat, a Vino&Fino főszerkesztőjét, Igor Lukovicot egy gyors kóstolóra a közeli Bjelica borászatba.

A Pécsi Borozóban váratlanul fellángolt, érzelmektől sem mentes szakmai vita okán gyors körkérdést intéztem néhány helyi borász ismerősömhöz, a Weinviertel középső tájától Burgenlandon át Steiermarkig, hogy mi a helyzet odaát. Nos, a válaszok egyszerre voltak megnyugtatóak, nyugtalanítóak és kétségbeejtőek.

A nemesnádudvari pincesoron - az egyiken a sok közül - idős bácsik ultiznak. Lócákon ülik körül az asztalnak kinevezett hordót, paroláznak, amikor odalépünk. A szomszédban takarosan felújított présház, már a kapu is hívogató, hát még, ha belépünk!

Simon Zoltán a Zalai borvidék borászati küldöttje a HNT-ben, egyébként Bussayék kvázi szőlőszomszéda, egy kis családi pincét működtet Csörnyeföldön. Sokáig ő volt a település polgármestere, jó rálátása van a szomszédos országok helyzetére, a szlovén és horvát járványkezelésre, az aranyszínű sárgaság ottani elterjedésére. A csörnyeföldi helyzet mellett  szlovén állapotokról is kérdeztük.

Ide még beugrunk, ők csinálják Apukám kedvenc sillerét, mondja Szabolcs, miközben balra kanyarodunk Engelhardték felé, az egyik pincesorra. Hátratolat egy présház elé, hogy más is elférjen, aztán már ki is pattan az autóból és benyit a következő faajtón.

Kongatják a vészharangot az ország nyugati felében, miután tömeges szőlőkivágásra kényszerülnek a gazdák a szőlő aranyszínű sárgasága miatt. Úgy tűnik, hogy drasztikus intézkedések híján pár év alatt az egész szőlő- és borágazat mehet a levesbe, és bár felpislákolt a fény az alagút végén, vagyis legalább már látszik, hogy mi lenne a megoldás, erős a gyanúm, hogy ilyen-olyan érdekek és indokok miatt végül nem fog történni semmi. Nekünk tényleg Mohács kell? Molnár Ákost, a HNT (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa) Szőlészeti Szekciójának az elnökét kérdeztük a témában.