Kérem Várjon!
Cikkek
Mártonoztunk Szekszárdon
Márton a Béla téren, Márton a Bodri-birtokon
szaboberni
2014 November 19.

Egyrészt hiánypótló, másrészt hagyományteremtő szándékkal hívták életre Szekszárdon első alkalommal azt a borgasztronómiai programot, mely a Márton-naphoz kapcsolódik. A helyi önkormányzat, a Szekszárd és Térsége Turisztikai Egyesület, a Vendéglátók Kerekasztala Szekszárdért Egyesület, az Eco-Sensus Kft., valamint borászok, civil szervezetek és helyi termékeket forgalmazó vállalkozások közös munkája az esemény létrejötte. 

- A Tourinform irodán és a városházán keresztül évek óta rengetegen érdeklődtek nálunk, hogy Szekszárd belvárosában milyen központi Márton-napi programot ajánlunk az idelátogatóknak. Mindezidáig nem tudtunk ilyen rendezvényt kínálni, mivel csak egyes borospincéknél volt szervezett Márton-napi program - mondta el Berlinger Attila, a polgármesteri hivatal és turisztikai egyesület képviselője. - Ezzel együtt már korábban is megfogalmazódott több helyi szereplőben, hogy jó lenne egy ilyen jellegű városi program, ugyanis szükség van olyan borhoz, hagyományokhoz és helyi gasztronómiához kötődő újabb rendezvényekre, melyek a Szüreti Napokhoz hasonlóan Szekszárd szerepét erősítik. Néhány évvel ezelőtt Csillag Péter (Szekszárdi Helyi Élelmiszer Bolt) és Schilling Péter (Aranykulacs Kisvendéglő) szervezésében volt már egy kisebb központi Márton-napi rendezvény, ami ugyan sikeres volt, de akkor annak még nem volt folytatása. A két korábbi szervezővel az volt a kezdeti elgondolásunk, hogy a Vármegyeháza előtti területen helyi termelők portékáját és gyermekprogramokat kínálnánk kisebb vendéglátással kiegészítve. Rövidesen aztán kiderült, hogy ezzel párhuzamosan a Vendéglátók Kerekasztala Szekszárdért Egyesület és helyi borászok is hasonló rendezvényt terveznek a város központjába, innen adta magát az ötlet, hogy a két elképzelést gyúrjuk egybe és tárjuk a város vezetői elé a közös programot. A szekszárdi önkormányzat rögtön segítő kezet nyújtott és a megújult belvárost népszerűsítő rendezvénysorozatába (Művészetek Fesztiválja) beillesztette a Márton-napi programot, mellyel így a rendezvény pénzügyi háttere is megszilárdult, és több energia maradt a színvonalas programkínálat kialakítására.

A Vendéglátók Kerekasztalának tagjai igazi gourmet-sátrat alakítottak ki, melyben az Aranykulacs Kisvendéglő, a Mangó Étterem, a Papa Borozója, a Stefán Ételbár és a Szász Étterem kínálták a különleges és kulináris élményeket nyújtó Márton napi fogásokat. Az 500 négyzetméteres sátor hat borászstand kialakítását tette lehetővé, és elsősorban olyan pincék jelentkezését várták, melyeknek a saját vendéglátó helyén nem volt Márton napi programja. A jelentkezések érkezési sorrendjében dőlt el a kiválasztott borászatok megjelenése, így a résztvevők közt a Dániel Pince, a Herr Pince, a Pósta Borház, a Remete Bor, valamint a Sárosdi Pince és a Tringa Borpince jelent meg új- és óboraival.

Tringa Borpince

Gál Attilát TDM-menedzsert - aki egyben a Tringa Borpincét is képviselte - arról kérdeztük meg, hogy mi az oka, hogy a Márton-napi hagyományokkal ellentétben alig találkozhatunk újborral a rendezvényen: "Ennek igazából fő oka, hogy a 2014-es év elég viszontagságos volt. Mi például azért nem hoztunk, mert egész egyszerűen nincs olyan borunk, ami olyan állapotban vagy formában lenne jelenleg, amit palackba tudtunk volna tölteni. Szeptember végéig olyan volt az időjárás, hogy igyekeztünk minél tovább kivárni, és az október végi szüretekből november 8-án elég nehéz lett volna újbort hozni. Nálunk egyébként sem jellemző a gyorsan leerjesztett borok készítése, és sok pincénél még korai ez az időpont ilyen szempontból. Egy-két újborral azért találkozni így is, például Vesztergombiéknál vagy Sárosdiéknál.”

És ha már borokat kóstoltunk, további két borászt is megszólaltattunk annak kapcsán, hogy milyennek látják az új rendezvényt, illetve annak létjogosultságát hogy ítélik meg.

Pósta Borház

Elsőként jelentkeztem, mégpedig azért, mert a Szüreti Napok után volt egy kis hiányérzetem a szekszárdi programokkal kapcsolatban. Azt gondolom, hogy egy szüreti fesztivál évente egyszer nagyon szép dolog, de kicsit kevés. Ez pedig egy nagyon szép kezdeményezés és jó próbálkozás. A szervezést, a sátort, a dekorációt, a pultok kialakítását tekintve teljesen profinak gondolom a dolgot. Az, hogy mennyien jöttek eddig, elég megosztó. Volt, aki azt mondta, kevesen, volt aki azt, hogy ahhoz képest, hogy ez az első ilyen rendezvény, egész sokan vannak. 11-12 óra körül volt a főszezon, rengetegen kóstolták a különféle ételeket, bár a borokat nem annyira. Valószínű, hogy a borok ideje majd este 7-8 felé fog elindulni - legalábbis reméljük -, de ha nem, akkor se leszünk szomorúak, mert mi jól érezzük magunkat - mondta el Posta Péter.

Dániel Pince

Mivel ez az első, így az a fajta érdeklődés, ami egy ilyen rendezvényt éltet, még nem alakult ki. Mondjuk úgy, hogy elég foghíjas a vendégsereg. Tekintve hogy jó az idő, nyilván ki lehetett volna terjeszteni a térre a programot, de mivel a novemberi időjárás esetleges, bele kell nyugodni a sátorba. A kezdeményezés egyébként nagyon jó, bár szervezés tekintetében a borokat a pohárral együtt a sátor elejébe tettem volna egy helyre, mert most is fő probléma, hogy a vendégnek nincs pohara, nem tudok tölteni, vissza kell mennie érte. Egyébként most még visszafogott a zene, de ha elkezdődik a műsor, akkora lesz a hangzavar, hogy az ellenkezik a bor filozófiájával. Egy kicsit sablonos a dolog, egy kicsit több kifinomultságot várnék el, de arra mindenképp jó, hogy szélesítsük a programok számát. Én azonban nem csak mennyiségi, hanem minőségi növekedést is szeretnék - vélekedett Dániel Zsolt

(Annyit még érdemes elmondanunk, hogy ezek a rövid riportok a délután folyamán készültek. Végül igaza lett Posta Péternek, estére ugyanis a sátor teljesen megtelt.)

A rendezvényen A Kávé Háza is képviseltette magát, mint azt már megszokhattuk ilyen esetekben. Igazi kávékülönlegességeket készítettek kifejezetten erre a napra. Mártika névvel egy fahéjjal, szegfűszeggel és szegfűborssal ízesített vörösbor és costa rica-i cascara kombinációt kínáltak világos pörkölésű ristretto ágyon, aszalt szilvával. Míg Mártonka névre keresztelt világos pörkölésű ristrettójuk mézzel és rummal ízesített fehérbor variációval született meg, aszalt sárgabarack körítéssel. Mindkét kávé Nyerges Péter ötlete alapján készült el.

A Wosinsky Mór Megyei Múzeum, valamint a Garay Élménypince is bekapcsolódott kísérő programjaival, így előbbi kézműves foglalkozásokkal, gyerekfoglalkoztatókkal és drámajátékkal jelent meg, utóbbi pedig Heimann Zoltán és Bősz Adrián tárlatvezetéseivel színesítette a Szekszárdi borvidék, valamint a borkészítés bemutatását. A helyi termelői piac lekvárokkal, mézekkel, fűszerekkel, kecskasajttal, valamint mézeskaláccsal képviseltette magát. Délután 5 órától koncertekkel várták a kikapcsolódni vágyókat.


Rozi Gúnárja

A bornak Márton a bírója, tartja a hiedelem, azaz ezen a napon mindenképpen meg kell kóstolni az új évjárat első hírnökeit. Ennek fényében Szekszárdon több pincészet is tartott Márton-napi libavacsorát újbor-kóstolóval.

November 8-án mi a Bodri Birtokra voltunk hivatalosak, hogy együtt örüljünk az újboroknak, és a karácsonyi előtti böjti időszakra még egy utolsó nagy lakomával felkészüljünk. Dr. Bodri István bemutatta a frissen lepalackozott Gúnárt és Rozit. A vörös házasítás könnyed, gyümölcsös, egyszerű tanninokkal, a Rozi pedig friss, üde, ahogy tőle már megszokhattuk. Kereskedelmi forgalomba azonban csak a Rozi kerül, a Gúnár 150 palackja elfogyott a Márton-napi ünneplés során.

A vendégeket svédasztalos büfévacsorával várták, ahol Makk Norbert séf gondolta át a hagyományos libaságokat. Előételként libatepertő, töltött libanyak és lencsés libakolbász szerepelt az étlapon, majd következett a gyömbéres libaragu leves. Főételként „Bodrikutyával” ízesített vargányás libapörkölt, friss rozéban pácolt libacomb, füstölt szalonnás libamell, valamint libamájmártásban tálalt harcsaszeletek közül választhattak a vendégek.


Fotók: Kovács Viktor