Kérem Várjon!
Cikkek
Mit kérnek a borászok a kutatóktól?
Bort választott az MTA PAB
bori
2014 december 02.

A PAB (azaz a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága) Agrártudományok Szakbizottsága „Bor-Szőlő-Turizmus” elnevezéssel másodszor rendezett Holló Gabriella, a szakbizottság titkára szervezésében szőlészeti és borászati konferenciát Pécsett. A konferencia keretében idén is megválasztották azokat a borokat, amelyek a „PAB Bora 2014” címet viselhetik.

Kezdjük a borválasztással, hiszen annak lebonyolításában a Pécsi Borozó is szerepet vállalt. Idén meghívásos versenyt bonyolítottunk le, a Pannon Borrégió TOP25 top pincészetei indulhattak és a Balatonboglári borvidék azon pincészetei, akik az Országos borversenyen aranyérmet szereztek. A meghívott 25 pincészetből 13 küldött bormintát a versenyre, a zsűri (Jakab Gábor, a PTE SZBKI igazgatója, Freund Tamás és Vékás Lajos, az MTA alelnökei, Deák Imre, a Danubius Hotels vezérigazgatója és Győrffy Zoltán, a Pécsi Borozó főszerkesztője összetételben) húsz bort és pezsgőt kóstolt végig, majd a következő döntésre jutott.

A PAB Bora 2014 címet vörösbor kategóriában a Fritz Pincészet Medicina Szekszárdi Cuvée 2011 bora nyerte el.

A PAB Bora 2014 címet fehérbor kategóriában a Garamvári Szőlőbirtok és Pincészet Balatonlellei Chardonnay 2013 bora kapta meg.

A PAB Pezsgője 2014 címet pezsgőborok kategóriájában a Garamvári Szőlőbirtok és Pincészet Vincent Optimum Brut pezsgője érdemelte ki.

A borversenyt és konferenciát követő fogadáson a közönség is megkóstolhatta a benevezett borokat, ráadásul közönségdíjat is kioszthattak.

A PAB Bora 2014 verseny Közönségdíját vörösbor kategóriában a Matias Borászat Pécsi Zweigelt 2009 bora nyerte el.

A PAB Bora 2014 verseny Közönségdíját fehérbor kategóriában a Belward Pincészet Pécsi Sauvignon Blanc 2013 bora kapta meg.

A tudományos konferencia keretén belül előadást hallgathattak meg a jelenlévők a bortermelés és a turizmus együttes hatékonyságát gátló tényezőkről, átfogó képet kaphattak a Szekszárdon megvalósult turizmust érintő fejlesztésekről, szó esett a szőlőfajták szárazságtűrő képességét meghatározó akklimatizációs mechanizmusokról, és összefoglalót hallhattak a minőségi zöldveltelini előállításához vezető feldolgozás és érlelés kísérlet eredményeiről.

Erről természetesen annak rendje s módja szerint lemaradtunk, a borversenyen voltak feladataink, viszont a délutáni kerekasztalon már részt vettünk, hiszen a Mit kérnek a borászok a kutatóktól? hangzatos címmel meghirdetett beszélgetésen dr. Horváth Béla, a PTE IGYK dékánja Heimann Zoltánnal, Takler Ferenccel, Vida Péterrel, Gere Attilával, Bock Józseffel, Hárs Tiborral és Schmidt Győzővel járta körül a tudomány és borászat kapcsolódási pontjait.

Kutatás és képzés, ez a kettő állt középpontban. A képzés talán az egyszerűbb, hiszen ott olyan szakemberekre van szükség, akik az iskolapadot követően már valóban munkaképesek, akik értenek a szakmájukhoz, akár szakképzésről, akár egyetemi képzésről beszélünk. Ami jelenleg csak ritka esetekben van így, elsősorban akkor is a diák szorgalmának, tettvágyának köszönhetően. A képzések kapcsán elhangozott, hogy a pécsi kétéves szőlész-borász képzés után a PTE szekszárdi karán indítanának a közeljövőben szőlész-borász szakmérnöki képzést, az akkreditációs kérelmeket már be is nyújtották ehhez.

A kutatás összetettebb kérés, hiszen a pécsi kutatóintézet sorsa az elmúlt években sem volt hosszú távra tervezett és most is változások előtt állnak. A nemzetközihez viszonyítva nehéz körülmények között működő intézetben folyó kutatások részben hasznosulnak a régiós pincészeteknél, ugyanakkor sok borászattal mégsincs naprakész együttműködés, hiányolják a hasznosíthatóbb kutatásokat, hatékonyabb kommunikációt. A beszélgetés eleje még kicsit mereven indult, de menet közben a borászok is megnyíltak és valóban olyan problémák kerültek elő, amelyeket érdemes átgondolni, a kutatásban, tudományos munkában érdekelteknek és a valóban hasznosítható tudományosságot előtérbe helyezni a sajnos néha még tapasztalható, csak saját érdeklődésre számot tartó kutatások helyett.

A beszélgetés végén Kosztolányi György professzor, a PAB elnöke javaslatára egy együttműködési megállapodást írtak alá a jelenlevő borvidéki elnökök a tudományos élet szereplőivel, a közösen megfogalmazott célok érdekében tervezett munkáról, tervekről.

Hogy ennek mi a jelentősége, valójában csak a következő konferencián, jövőre derül ki, hiszen minden megállapodás csak annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Bízzunk benne, hogy sokat érjen.


Legolvasottabb
Legfrissebb