Nyitókép: Gruber chardonnay Nemesnádudvarról (fotó: Ercsey Dániel)

Benyák Zoltán nem ismeretlen név a hazai boros szcénában, valamikor a hőskorban ő volt a BORIGO magazin főszerkesztője, mellette pedig Bányai Gábor Botond (BGB) a kiadó igazgatója. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a Borigo köszöni jól van, Benyák Zoltán viszont teljesen eltűnt a bormédiából, pedig neki köszönhető (ha jól emlékszem) a "pattogjanak hát Trianon abroncsai" örökbecsű. Most viszont egy borral jelentkezett újra, pontosabban több borral, én egybe futottam bele Újpesten a Központ Bisztróban, le is emeltem gyorsan a polcról. A hátcímke tanúsága szerint Béla Zoli palackozta Imrehegyen, a fronton pedig a Portugéza név szerepel, ami egyrészt őrületesen elhasználódott név, hiszen a Bock pince emberemlékezet óta PortaGézának hívja a portugieserét (vajon nem zavarja őket a rendkívül hasonló név?), másfelől legalább utal rá, hogy mi van a palackban.

Benyák Zoltán - Portugéza 2019

Alacsony alkohollal (vállaltan 12%) készült keceli oportó halvány rubin színnel és enyhén téglás karimával. Az illatban fajtajelleges gyümölcsök, tiszta, hívogató. Kóstolva selymes struktúra, kerek savak, szép gyümölcsösség és közepesnél kisebb test. Könnyed és jól iható, azt hiszem nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, akinek van, igya meg most, ennél jobb valószínűleg nem lesz! 85/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Az Eifert Borházról érintőlegesen már írtam, amikor tavaly Soltvadkertre vittem nyaralni a családot. A Generosa pedig,a miről szó lesz, egy izgalmas magyar nemesítésű szőlőfajta, ami leginkább az Alföldön és Móron pörög, Soltvadkerten több izgalmas, fahordós tételt is kóstoltam tavaly, így ez a mostani tétel sem lepett meg igazán. Érdemes lesz figyelni rá!

Eifert Borház - Generosa prémium 2019

Mély citrom szín. Illatában őszibarack, érett alma, kandírozott ananász és keleti fűszerek. Kóstolva széles a korty, szétterül a szájban, de ezzel együtt kissé lusta a mozgása és az alkohol (14,5%) is melegít egy kicsit. Ízében az illat ismétlődik, a lecsengést a hordófűszerek uralják. 86/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Szeged egyetlen pincészetéről már volt szó a Lecsengésen, ezt itt az oldalon is jeleztük, de az Azonnali is szóvá tette a dolgot. A lényeg, hogy van szegedi borászat, méghozzá a "Sziki" felé, túl a strandon, bal kéz felől. Ha arra jártok, keressétek őket!

Ujvári pincészet - Szűretlen kékfrankos 2018

Halvány rubin szín. Illatában nedves fa és hordófűszerek, füst és szerecsendió. Kóstolva könnyed, jó savú, selymes textúrájú bor meggyel és pici szilvával, a korty vége felé felerősödő füstös ízekkel. Jól iható homoki vörös. 81/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Hajdu Roland a szívünknek kedves borász, ő szervezte áldozatkészen a Pécsi Borozó bükki utazását, a pincelátogatásokat és minden egyebet, természetesen írtunk róla és a Szövetség a Bükki Borvidék nevű formációról is, ami éppen a Bükki Bálványokról szóló Lecsengés videó után esett szét, pontosabban szűkült le egy kissé. Ettől még persze léteznek, csak már más felállásban, de a tagok mindegyike készíti tovább a borait, szóval nehogy úgy érezzétek, hogy a Bükk már nem elég izgalmas, sőt! Jól példázza ezt Roli két bora, a Zenit talán az utolsók között van, amint a mezőkövesdi Dollárhegy dűlő neve szerepel, szinte sajnáltam kibontani!

Hajdu Roland - Rizlingszilváni 2019

A bogácsi Galagonyás dűlő termése, közepes citrom színnel és virágos, zöldalmás illatokkal. Kóstolva közepes test, kerek savak, rendkívül jól iható, a korty közepén frissítő kesernye, míg a korty vége inkávv kerek és behízelgő. Ha minden rizlingszilváni ilyen lenne, imádnám a fajtát! 86/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Hajdu Roland - Zenit 2017

Vajon mit tudhat egy zenit négy évesen? Hát egy bükki zenit? Az illat komoly palackérettséget sejtet, picit kukoricás, aztán ahogy nyílik, szépen jön belőle egy intenzív őszibarackbefőttes illat. Kóstolva a közepes testet rendkívül élénk savak kísérik, az ízben zöldalma, ananász és citromhéj. Túl van a csúcsán, de még szerethető, akinek van, igya meg most! 85/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Nemesnádudvar tavaly óta kiemelt helyet foglal el a szívemben, köszönhetően egy ott töltött napomnak. A borászok kedvesek (mondjuk hol nem azok!), a borok jók, a pincesorok klasszikus hajósi-sváb verzióban születtek, Gruber Attila pedig a motorja az egész közösségnek, nem véletlen, hogy a most csütörtökön debütáló Einfach Schwabisch videóban a Lecsengésen az ő egyik borát is kóstoljuk majd. De nem ezt a tételt!

Gruber Pincészet - Chardonnay 2020

Könnyedre hangolt csavarzáras chardonnay Nemesnádudvarról. Már a szín is erre utal, halvány citrom, zöldes reflexekkel. Illatában zöldalma és érett alma váltakozik, kiegészülve kevés körtével. Kóstolva friss és üde, kevés szénsavval. Üdítő nyári bor zöldalmás-citrusos ízekkel. 86/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Gerstmajer Mihály neve nem ismeretlen azok előtt, akik régóta olvasnak minket. Győrffy Zoli szűkebb értelemben vett hazája a Pécs-Drávaszög-Zombor tengely, ezen éppen középen helyezkedik el a drávaszögi borvidék, másik nevén a horvát Baranya (ők Baranjának írják), ahol többségében magyar, néha horvát és elvétve azért sváb borászok is szűrik a borokat. Nyaranta őrületes borhedonista hétvégét szoktak szervezni, van is miért, legyen szó borról vagy akár gasztronómiáról. A pince borai rusztikusak mégis arányosak, teltek és érettek, nem hódolnak be az új világnak és a modern ízlésnek, ezzel együtt, vagy éppen ezért egyediek és rendkívül szerethetőek. A palack egy borteszt másodpalackjaként került hozzám, sajnos címke nélkül, így fotót nem prezentálhatok.

Gerstmajer - Olaszrizling 2019

A címkén, ha lenne, minden bizonnyal Grasevina állna, hiszen horvát borról van szó, amit egy magyarrá lett sváb készít, de hát ettől is szép hely Közép-Európa! A szín közepesnél mélyebb citrom, az illatban mandarin, érett citrom és játékos fehér húsú gyümölcsök kavarognak. Szájban kerek kortyot és közepes testet kapunk, pici maradékcukorral, érett ananásszal és körtével, almával és mandarinnal. A lecsengése közepesnél hosszabb. Nagyon szerethető bor! 88/100 pont

Monor a borkedvelőknek az 'ezer pince hazáját' jelenti a Strázsa-hegyen, ahol a Jégvirágtól Borvirágig fesztivál zajlik, olyan résztvevőkkel mint a Megyeri-Hanti pince vagy éppen a Szöjpkő szörpmennyország. A Lukácsy Pince bora évekkel ezelőtt került hozzám, ha jól emlékszem a címke tetszett meg, azért vásároltam, aztán a borhűtő alsó polcán bekkelt ki éveket. A csavarzár miatt nem sok reményt fűztem hozzá, erre végül gyönyörűen rácáfolt!

Lukácsy Pince - Rajnai rizling 2016

Mély citrom szín. Az illat lehengerlően petrolos, mangós, a háttérben sárgadinnyével és fehér virágokkal. Kóstolva közepes test, feszes vibráló savszerkezet, ennek megfelelően az ízképet is a citrusok uralják, főleg lime, mellette hosszan kitartott petrolossággal. Már túl van a csúcsán, de ezzel együtt a fajta iskolapéldája. 85/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

A következő palackot a lányom miatt tettem félre (nomen est omen), de végül addig húztam-halasztottam a bontást, míg elfelejtettem. Vajdasági borról van szó (elvileg) és egy elég egyedi szőlőfajtáról (Petra), amiből, ha jól emlékszem, kései szüretként palackozták a bort. Kevés infó, pici csalódás, íme:

UNS - Petra 2015

Az évjárat eleve kérdéses, a címkén csak a palackozás dátumát (2016. február) találtam meg, no meg a 14,5% alkoholt, ami nem volt túl bíztató. Illatában birs és zöldfűszerek. Kóstolva nagy test, rendkívül lágy karakter, az ízben túlérett sárgadinnye, mangó és mályvacukor, méz és őszibarack befőtt. Az alkohol kilóg, melegít a korty végén. A lecsengésben zöldes kesernye és mézes jegyek. Nem szívvesen innám. 78/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

A csalódásoknak ezzel nem volt vége, de ezekről már szinte biztosan én tehettem. Sass Krisztiánnak egy félszáraz bora például olyan szinten bepöccent a palackban, hogy én már egy véletlen PetNat-ot bontottam, a leírástól eltekintek. Hasonló volt a helyzet a Ménesi borvidékről származó magyarádi mustos fehérrel is, valószínűleg nem arra találták ki, hogy évekig tároljam. A pincészet (Crama Daiconi) amúgy abszolút ajánlott hely, szuper szállással, jó borokkal és magyarul beszélő tulajdonossal!

Daiconi - Mustoasa de Maderat 2016

Egy könnyed fehérbor, amit a borszakíró 2017 helyett 2021-ben bontott ki. Ennek megfelelően kissé fülledt, de aztán kitisztul és a meszes ásványosság mellett kevés érett körte is megjelenik az illatban. Kóstolva közepes test, élénk savak, ezek vezetik a kortyot is, csak kevés citrom és körte tud áttörni a savhangsúlyos kortyon, a díszítés már lekopott róla. Túl van a csúcsán, de valószínűleg szép lehetett fiatalon. 81/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Végezetül Sopron következett. A Steigler Pincészet mostanában igen aktív mindenfelé, a kékfrankosuk gyönyörűen szerepelt a nagy kékfrankos tesztünkön, a furmintjukról a Lecsengésen forgattunk, ráadásul a környéket és a borvidéket is nagyon szeretjük, szóval alig várjuk, hogy mehessünk újra Sopronba és bekopogtassunk hozzájuk.

Steigler Pincészet - Kaméleon cuvée fehér 2019

Közepes citrom szín. Illatában még kissé nyers zöld körte, mandarin és a háttérben kevés kamilla. Kóstolva közepes test, ropogós savak, az ízben citrusok és krétás jegyek, pici sósság. A lecsengése hosszú, a citrusok uralják. 87/100 pont

Steigler Pincészet - Kaméleon cuvée vörös 2019

Közepes rubin szín. Az illat visszafogott, kevés meggy mellett pici sült cékla, földes jegyek és bors bukkan elő. Kóstolva a test közepes, a szerkezet feszes és elegáns, friss savakkal, sok piros bogyós gyümölccsel. Szerethető és jól iható birtokbor a mindennapokra. 86/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel