Az se holnap lesz, hogy a Barbakán-torony, Ferencesek utcája, Széchenyi tér, Király utca, Felsővámház utca és Zsolnay-negyed útvonal egy szép, hangulatos és nyugalomban bejárható sétálóutcává változik. De még amikor fel is avathatjuk ezt az akár babakocsival, akár este is biztonságban megtehető távot, lesz-e ember, aki korzózik, és sétálgat rajta (csak úgy)? Részleteiben bejárható persze most is, s a mi személyes kedvenc szakaszunk, a Ferencesek utcája is megtette már az első tétova lépéseket egy méltóbb megítélés felé. Háromhavonta profilt és tulajdonost cserélő étterem, turkáló, giccses kirakat bőven van még, de azért mutatkoznak már jelek az odaillő boltok megtelepedésére. A Walzer Kávéház a viszonylag kitartóbb vendéglátóhelyek között van, és mondjuk az egykori Görög Étteremnél több köze van a pécsi utcaképhez.

A FIJET jóvoltából részt vehettem a szervezet második nyári akadémiáján, amelyet a szlovéniai Portorožban szerveztek meg. Az akadémia alatt szorgos naplót vezettem, nem annyira mert ilyen szorgos vagyok, de mert ez volt a házi feladatunk. A következőkben ezen naplóbejegyzéseknek a zanzásított változatát olvashatják el érdeklődő olvasóink, elsősorban a borokra és a gasztronómiára fókuszálva, és megspékelve a hazahozott borok immáron közösen elkövetett kóstolási jegyzeteivel. Elöljáróban és az érdeklődés felkeltését ösztönözve csak annyit mondhatok: borok, ételek, tájak teljes joggal kapnak itt több posztot (vasárnaponként), van tanulság bőven.

A Dél-dunántúli Régió idén már ötödszörre választott bort, a rendezvényt a Dél-dunántúli Falusi Turizmus Klaszter szervezte, akikhez a Régió Média Bora első ízbeni megszervezésével a Dél-dunántúli Borturisztikai Klaszter is betársult. A zsűri kétharmada közéleti-gazdasági személyiségekből áll, egyharmadát a média borbarát tagjai tették ki. A korábbi évek balatonboglári-szekszárdi sikereit az idén leváltotta a pécsi és villányi diadal.

Fiatal szekszárdi borászok rendezték meg az Iván-völgyi Kadarka Túra rendezvényt, idén első alkalommal. A pincékkel tarkított szőlő-völgyben ezúttal kényelmes sétákkal lehetett szüneteket iktatni a kóstolások közé. Mi is beugrottunk, és benyomásaink alapján bátran jósolhatjuk: ez a program nagyon be fog indulni. Jövő júniusra se tervezzenek helyette más programot! 

Érkezett a hír, hogy 2011. június 29. és július 3. között Magyarországon rendezik meg az I. Borász Futball Európa Bajnokságot a hat „alapító ország”, a rendező Magyarország mellett Ausztria, Németország, Olaszország, Szlovénia és Svájc részvételével. A nemzetközi torna nemzetközi védnöke Michel Platini, az UEFA elnöke, hazai fővédnöke pedig Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának elnöke. Miután a meccsek jó része szűkebb pátriánkban zajlik, így várhatóan el is látogatunk a helszínre, buzdítani a magyar csapatot, no meg tudósítani is, nehogy olvasóink lemaradjanak a fejleményekről. Sorsolás holnap este, csütörtökön indul a menet!

A Pannon Borrégió TOP25 kóstolóján természetesen fotósaink is jártak, bár időnként a hiányzó borászok helyett a pult mögött is megvillantották tehetségüket, de leginkább a fényképezőgépük társaságában fedezték fel a Bartók-termet és közönségét. A kattintás után válogatást teszünk közzé, amely délelőttől délutánig felskiccelni a nap fontosabb eseményeit, pillanatait - az éjszakai képeket ezúttal kihagyjuk.

Az Orfűi Turisztikai Egyesület rendhagyó programmal jelentkezett a Fishing on Orfű fesztiválon: a Pécsi Borvidék borászainak és borainak a bemutatásával azt a célt vállalta fel, hogy a fiatalok körében népszerűsítse a kulturált borfogyasztást, és segítse a térség borászait. Az akció nagy sikert aratott. 

A vasútállomások restijeiről mindenkinek megvan a véleménye, nekünk is, persze. Azért sokszor törjük azon a fejünket, hogy a vasút intézménye miért jár együtt (Magyarországon) törvényszerűen a kosszal és mocsokkal, a vasúti restik nagy része miért lepukkant és miért ijeszti el a jóérzésű embert, hogy zárt palackban alig mer vásárolni valamit, nemhogy. Hiszen lehetne úgy, mint régen, amilyenre (szigorúan külsőleg) a Keleti pályaudvaron is emlékeztet a Baross Étterem, még úgyis, hogy a zongorát nagyképernyős tévére cserélték. Azért Budapestig nem mentünk el, de a pécsi restibe bemerészkedtünk. És milyen jól tettük.

A Zsolnay Kulturális Negyed tövében nyílt meg a legújabb pécsi borozó. A Présház a borgalériában a Retro Hotel részeként nyílt meg csütörtökön, a Pannon Borrégió minden borvidékéről igyekeznek megjeleníteni egy-egy pincészetet. Egyelőre a villányi Polgár Pince, a szekszárdi Baron von Twickel Szőlőbirtok, illetve a Pécsi Püspöki Pincészet borait kóstolhatják meg a betérők.

Az idei bőséges cseresznyetermésnek köszönhetően, kedvet kaptam a házi cseresznyés rétes sütéséhez. A cseresznyés rétes készítésének fortélyait talán legszemléletesebben Magyar Elek foglalja össze, „Az Ínyesmester szakácskönyve” című gasztronómiai írásainak gyűjteményében: "Cseresnyés rétest enni júniusi vasárnapokon (esetleg hétköznapokon is) valóban a nyárba hajló tavasz örömeihez tartozik. Különösen, ha már itt van a ropogós, fekete, magyar cseresnye, mely kissé megfesti az ember szája szélét, de olyan jóízű, hogy érdemes érte elviselni ezt az apró kellemetlenséget." (…) Az álmoskönyv is bátran bevehetné bölcsességei közé a lúdhús mellé, hogy cseresnyés rétest enni szintén jó – persze csak akkor, ha jól csinálják. Mert ez a jeles magyar étek is azok sorába került, melyeknek készítése körül súlyos bűncselekmények történnek. Így például határozottan ilyennek lehet bélyegeznem azt a szokást, mely sajnos, sokfelé divatozik, hogy a cseresnyében benne hagyják a magot. Nem is említve, hogy a maggal együtt más egyéb is benne maradhat, igazán kellemetlen dolog, ha a gyanútlan fogyasztó foga minduntalan egy-egy kemény csonthéjba ütközik. Hát csak ki a magvakkal, ha egy kicsit hosszadalmasabb is a munka és felényivel több gyümölcs kell is ugyanannyi tésztához. (...)