Kérem Várjon!
Cikkek
Szír, de nem szíriai!
Egy bor: Midin Baluto 2021
Ercsey Dániel
2023 September 15.

Már a cím is kérdéseket vet fel és magyarázatra szorul, hiszen a magyar nyelvben nem különül el a szír és a szíriai, mindkettőn arabokat értünk, akik értelemszerűen muzulmánok. Ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk, hiszen aki arab, az sem biztos, hogy muszlim, lehet keresztény, sőt még zsidó vallású is, aki pedig szír, vagyis szuriáni, az az asszírok leszármazottja és szinte biztos hogy keresztény, de élhet Irakban, Szíriában és Törökországban, sőt a diaszpórában az USÁ-ban, Németországban és Svédországban is. Ráadásul olyan keresztények ezek a szuriánik, akiket Róma már 1700 éve eretneknek tart…

A cikkben szereplő összes fotót a szerző készítette

Mardinban mindenhol zene szól, igaza volt Sajó Tamásnak aki ezt megjegyezte. A lépcsőkön fiatal kurd utcazenészek, a paloták udvarán török népzene, néha panaszosan felsír egy müezzin, ‘Allah Akbar’, miközben az utcákon a nyársra húzott birkák illata keveredik az émelyítő rózsaszappan, a kölnivíz és a datolyás sütemények illatával. A süteménynek nem tudok ellenállni, a Beytsahim úgy hirdeti magát, mint Suryani, vagyis szír/asszír keresztény süti és ajándékbolt, de amikor belépek, a pultos bácsi Salaam Alejkummal köszön! Alejkum as Salaam, béke legyen veled is, válaszolom arabul.

A város olyan mint egy hajó az alatta elterülő Mezopotámia tengerén. Mézszínű kőből rakott palotái szír és örmény keresztények kezén voltak egészen a XIX. század végén és a XX. század elején a törökök és a kurdok által elkövetett etnikai tisztogatásokig. A város lakossága mindig is jórészt arab volt, de a mostani óváros, amit büszkén mutogat a Török Turisztikai Hivatal az imázsfilmjeiben, száz százalékban az egykori keresztény negyed. Néhány templom, például a szír ortodoxoké, a mai napig működik (a IV. századtól kezdve). A templomból kilépve még hunyorgok a vakító fehér fényben, amikor Iszkender megszólít. - Merhaba, honnan jöttél? - Magyarisztánból. - Á, Budapest nagyon szép hely! - Voltál már ott? - Válasz helyett csak a fejét ingatja, jellegzetes keleti mozdulattal, aztán beinvitál egy barátja közeli suryani (vagyis szír keresztény) borboltjába. Séta közben megkérdezem, hogy keresztény-e, azt feleli, hogy papíron igen, de nem igazán érdekli a vallás. Az apja örmény, az anyja kurd, itt született a városban. A boltba érve köpőcsészét kérek a várható borkóstoló előtt. A tulajdonos és Iszkender úgy kacagnak, hogy a fél utca összeszalad megnézni, ahogy a hóbortos frank (európai) nem megissza, hanem kiköpi a bort. Miután vásároltam is, Iszkender még hosszasan szorongatja a kezemet. - Szebbé tetted a napomat testvér! Rég nevettem ilyen jót…

Az emlegetett templomot, vagyis Szent Behnám és Sára szír ortodox templomát valamikor a 400-as években alapították és a mai napig van papja, van mise, és persze szigorúan tilos fotózni. Behnám a legenda szerint egy asszír király fia volt, aki találkozott egy keresztény remetével, aki az imáival meggyógyította Behnám húgát, Sárát a leprából. Erre a csodára a két testvér és negyven szolgájuk azonnal megkeresztelkedtek, de az apjuk ezt hallván mind a 42 embert, közük a saját gyermekeit, megölette. A borzalmas tett hatására a királynak megbomlott az elméje, de a remete, Mor Mattai érte is imádkozott, és ő is meggyógyult. Végül a király is megkeresztelkedett és kolostort alapított a gyilkosság helyszínén. (A kolostor 2015-ig létezett Irakban, amikor az ISIS felrobbantotta, a szerzeteseket megkínozták vagy elkergették.) A mardini templomba 1170-ben kerültek át a szentek csontjai, azóta van nekik szentelve.

Ami pedig a bort illetve a borászatot illeti, a Midin nem más, mint a falu eredeti arámi neve, amit a törökök átkereszteltek Ögündükköyü-re. A család pedig, aki a borok között áll, a szétszóratásból visszaköltözött szír keresztények, a Salibas-ok, akiknek az ősei már az 1500-as évek irataiban is feltűnnek a településen. A faluban összesen 55 család lakik és szinte mindenki művel egy kis szőlőt, szóval a borászat integrátori szerepet is betölt, nem mellesleg olyan ősi fajtákat mentenek meg a kihalástól mint a Karkus/Kerküs amiről senki nem tud semmit, ellenben a bora, ami először a világon itt készült el tisztán és nem cuvée alapanyagként, a 2023-as CMB-n ezüstérmet nyert! Ma már az ankarai egyetem is vizsgálja a Midin környéki szőlőket, melyek természetesen organikusak, hiszen soha senki nem permetezte őket, ráadásul szabadon, bokorként, sőt már-már faként nőnek, hiszen gyakran elérik a szőlők a két méteres magasságot is.

Midin Wines Baluto 2021

(Bogazkere, Rasegurnik, Öküzgözü szőlőfajtákból. A Baluto amúgy arámiul tölgyet jelent, ez utal a 18 hónapos újfahordós érlelésre.)

Közepes rubin szín. Illatában étcsokoládé és aszalt szilva, meggy és vanília, cédrus és szeder. Szájban közepes test, izmos de nem szárító tanninok, a fa érződik de a szerkezetben nem ül rá a borra. Az ízében aszalt gyümölcsök, szilva és szeder, vanília és fekete erdei bogyós gyümölcsök. A lecsengése hosszú, benne némi hecsedlilekvár is felbukkan. 87/100 pont