A pálinkáról az utóbbi évek gasztronómiai paradigmaváltásának köszönhetően kiderült, hogy bizony kiválóan alkalmas a főzésre, ételek kiegészítésére, vagy éppen teljessé tételére. A harci Brill Pálinkaház és a Pécsi Borozó gasztronómiai és bormagazin közös receptversenyt hirdetett gasztrobloggerek, séfek, háziasszonyok, amatőr opportunisták számára, amelynek eredményeként több tucat pálinkával készített étel receptje érkezett be a megadott határidőre. A díjazottak alkotásaiból az is kiderült: leves, főétel és desszert egyaránt készülhet pálinkával.
Harminc éve működik a pécsi Kertvárosban az Apáczai Nevelési Központ Művelődési Háza, amely immáron 25 éve ad otthont a Bacchus Borklubnak. A borklub pedig éppen abban az évben kezdte meg működését, amikor Pécs a szőlő és bor nemzetközi városa címet nyerte el. A Bacchusosok Márton-napi ünnepsége így sokkal több volt ezúttal, mint egy szokásos újborünnep.
A szlovén Toszkána, így kedveskednek szülőföldjüknek a helyiek Goriška Brdában, az olasz Collióval határos szlovén járásban. A mindössze hatezer lakosú vidék bővelkedik a festői látképekben, a dimbes-dombos tájon a dombtetőket a több száz éves piciny települések, a domboldalakat a szőlő, cseresznye és olívaültetvények határozzák meg.
Az átlag magyar borfogyasztó saját karrierjében hasonló utat jár be, mint a magyar borfogyasztás az elmúlt évtizedekben. Alakul az ízlésünk, én pedig megtippelem, mi lesz a következő nagy divat.
Ha tíz ételt kellene megneveznem, amelyek leginkább jellemzik a sváb konyhát, a stifolder mindenképpen köztük lenne. Azt hiszem az első ötben is. Amióta eszemet tudom – szezonban –, mindig volt stifolder az asztalon, és soha nem ettem olyan finom szalámikat, mint gyerekkoromban, bólyi nagyszüleimnél.
Nem is tudom, mikor találkoztam először Schieber-borokkal. Volt némi rácsodálkozás, hogy akkor ez most valami teljesen új lenne Szekszárdon? De aztán kiderült, hogy a pincészet nem teljesen új, csak a tulajdonos vette nevére gyermekét. Az egykori Aranyfürt Szövetkezetet sokkal többen ismerték, korrekt borok, jó áron, mondhattuk ezt is. Most a pincészet szeretné átlépni a korábbi határokat.
Elérkezett Szent Márton ünnepe, a nap, a hétvége, amire már pontosan egy éve várt minden újborrajongó. Bár idén minden korábban történt meg, és a polcokon, borlapokon megjelent már az újborok első generációja, a java csak most lép elő, most van lehetőség, alkalom megkóstolni őket. A hagyomány pedig libát rendel az újborokhoz, hogy miért is?
A napokban Walter Gyulánál jártam, gohérért mentem, de végül egy palack juhfark is került a csomagtartóba, nem kis kedvencem ez a fajta, örültem a pécsváradi meglepetésnek. Aztán itthon előkerült még egy juhfark, ez a borhűtőben pihent már egy ideje, Pálffy Gyula 2009-es bora a Káli-medencéből. Nem egymás ellen, de párban kóstoltam meg a két Gyula-bort.
Amikor megkaptam a meghívót, igazán megdöbbentem. Molnár Tamás, azaz a villányi Tamás Bátya emlékére szerveztek október 31-én borvacsorát a pécsi Szent György Fogadóban. Idén nyáron hunyt el, mindössze 58 évesen, betegsége következtében. Bennem csak most tudatosult. Az egyik első villányi borkóstolóm a pincéjében volt, a bor és történelem személyes tolmácsolásában senkit sem hagyott hidegen. Idén áprilisban a pécsi Portugieser Napokon még beszéltünk róla, hogy egyszer majd elmondja, mit gondol a borászatról, hogyan készíti a borait. Elkéstem.
A BorKultúra SzabadEgyetem októberi programja a szomszéd borvidék közeli, mégis sokszor ismeretlen borainak ígéretével nagy várakozással töltött el. A borokat Schmidt Győző, a Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter elnöke, a Vitis Bt. alapító tulajdonosa, a Danubiana ügyvezető igazgatója és nem mellesleg a borvidék elnökeként is lelkiismeretesen és gondosan válogatta össze a kóstolandó borokat, a borok bemutatásánál részletesen beszélt a szőlő feldolgozási és borkészítési technológiákról melynek köszönhetően emelte a borkóstoló színvonalát.