Teljesen felesleges titkolni, hogy évek óta az egyik kedvenc, Pécsen megrendezett boros rendezvényem a Villányi Prémium Bormustra. Mivel jó előre lehet tudni a dátumát, valami nagyon komoly akadálynak kell felbukkania, hogy szeptember utolsó szombat délutánját ne a Kodály Központban töltsem. Ilyen az elmúlt öt évben szerencsére még nem volt.

Voltunk bobozni a Mecsextrém Parkban. Megéheztünk, megszomjaztunk. És megvilágosodtunk, hogy most Pécsi Napok vannak, két helyszínen legalább, aznap épp három is akadt. Kanyar a Barbakán felé, séta a téren. Nagyjából két-három óra alatt több csalódás ért, mint tinédzserként a csajokkal, pedig az sem volt sétagalopp.

Minden évben megszólalnak a vészharangok a Budavári Borfesztivál felett, hogy idejétmúlt, hogy nem lesznek, hogy se kiállító, se nép, hogy megint esni fog, hogy nem is éri meg. És bár minden részében van valami legalábbis részleges igazság, minden évben elzarándokolok jómagam is, ha legalább egy fél napra is, megmártózni a borfeszt tengerében és legalább egyszer lepillantani a Várból a Dunára, borospohárral a kézben.