Az érdeklődés nem hagy alább Szekszárdon, hiszen legutóbb is 140 lelkes borbarát vett részt a BorEgyetemen. Tizenöt gyönyörű, testes, szekszárdi vörösbort kóstoltunk, amikhez Romsics Lászlón kívül maguk a borászok: Heimann Zoltán, Vida Péter, Takler András, Pálinkás László, Sárosdi Judit, valamint a Merfelsz és Fritz Pince tehetséges borászai is hozzáfűztek néhány gondolatot. Ez egy olyan borsorrend volt ami engem legalábbis egy más dimenzióba emelt, és nemcsak arra a két-három órára, míg kóstoltunk, hanem még hazaérkezésem után is hatással voltak rám az illatok, ízek és nem utolsó sorban Romsics László szavai….

Hosszasan kóstolgattam én ezt a három bort. Hordómintaként kaptam őket még két hónapja. Kibontottam, kóstolgattam, aztán a jegyzeteket jól elkavartam. Mostanság a második palackokat is megbontottam, a köztes időkben azért kitettem őket mindenfajta megpróbáltatásnak, nem csak a borhűtő kényelmes hűvösében pihentek. Hurcolásztam őket, voltak túl hidegben és túl melegben, egymáson, kartonban és polcok, bár fektetve mindig, állítva soha. Két körben győztek meg, nem tehetek róla, vállalom.

Tavaly indult, ma már átlagosan 100-120 résztvevővel dübörög a Szekszárdi BorEgyetem a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán. Elébb főleg szekszárdi borokat kóstoltak, de a változatosság gyönyörködtet, gondolták s meghívták az általunk is gyakorta olvasott Albert Gazdát, beszéljen egyik kedvencéről az olaszrizlingről. Szerencsére nem csak beszélt, de hozott is egy szép válogatást északtól délig, kelettől nyugatig volt itt mutatóban minden jelentősebb "olaszos" borvidékről. Kóstoltunk szorgalmasan, jegyzeteltünk, egyetértettünk, vagy nem, amit tapasztaltunk, megosztjuk egy kattintás után.