Új sorozatot indítunk. Kenszei kolléga célja olyan könnyedén elérhető (ez alatt elsősorban a szupermarketek kínálata értendő) és megfizethető (maximum 5 euró, legyen ez állandó árfolyamon 1350 forint) borok bemutatása, amelyeket a kóstoló bátran ajánl mindenkinek, aki nem tud vinotékákba, esetleg borospincékbe zarándokolni, nem lélegzik együtt a boros világ történéseivel, híreivel, de jó borokat akar inni jó áron (meg persze mindenki másnak is). A cél nekik segítséget nyújtani a borok kiválasztásában.
Somló és Tokaj között a Várban szerencsésen rövid az út. Tettünk ugyan kis kitérőt délre, nyugatra, de az első nap a tokajiaké volt. És megállapítottuk, hogy még a közeljövőben Tokajba kell utaznunk. Szigorúan tanulmányútra. Kóstoltunk elég sokat, de a cikkbe csak három pincészet fért be. Noha voltak még szép borok, voltak még figyelemreméltó borászatok, itt azonban egységes, magas szintű teljesítményre figyeltünk fel. Hát ők következnek most, no meg a mi élményeink.
Ezúttal hungarikum jellegű borokat kóstolt a szerdai borklub, tematikailag annyi volt az előzetes kérés a csapattól, hogy lehetőleg valódi régi magyar, és ne honosított, illetve nem újonnan keresztezett fajtákat hozzon a társaság. Ennek nagyjából sikerült is megfelelni. Előzetesként nehéz lenne bármit is mondani általánosságban, annyira tág a témakör, öröm volt tapasztalni, hogy jó néhány egyedi, különleges borral találkoztunk, amik egy új színt vihetnek a magyar borok termékpalettájára, kis plusz figyelemmel nemzetközi szinten is mutogathatóvá válhatnának.