A történet Alan Adler-rel kezdődött, aki leginkább feltalálóként és tanárként definiálja magát a nagyvilágban. Így ismeretlenül kijelenthetem azonban, hogy azért legalább egy közös vonás van közte és e cikk írója között: a kávé szenvedélyes szeretete. A cég, amelyhez Adler Úr kötődik annak a frizbinek köszönheti hírnevét, amely Guinness rekorder a maga 406 (!) méteres röptéjével. Alan Adler, ha valami olyat talál fel, amely nem illik a cég profiljába, eladja a szabadalmat; sokkal szimpatikusabb magatartás, mint, ha a fiókban porosodna, nemde?! 

Még sosem jártam Tito elvtárs szülőfalujában, a horvátországi Zagorje régióban található Kumrovecben. Bár Titót kétszer láttam még életében, sőt rendes pionírként virágot is dobtam az autója elé, ide, a horvát-szlovén határra, ahol a Sutla folyó túlodala már egy másik ország, nem hozott a sors. Most viszont nem hagytam ki a lehetőséget, így legalább a falu leghíresebb szülöttje embernagyságú szobra árnyékában megkóstolhattam, milyen bort ad a Broz család egykori szőleje.

Köztudottan nem vagyok nagy újbor-hívő, nem zarándokolom végig a borrégiót, végigkóstolva az összes friss, épp csak kierjedt bort. Néha belefutok egy-egy tételbe, több volt eddig a csalódás, mint az igazi élmény. Idén barátaim nyomták kezembe ezt a bort, mondván, hogy ez lesz majd az ütős újbor. Megkóstoltam, félős azért nem vagyok. Hogy tetszett-e? A kattintás után elolvasható.