Ma már ritkaság számba megy, hogy szülőről gyermekre tud szállni egy-egy mesterség. Azonban nem a borászoknál. Talán olvasóinknak sem kell túl sokat gondolkodni és már sorolják is a példákat. És, így van ez legutóbbi házigazdáink Bock József és Bock Valér, valamint vendégeik, Vesztergombi Ferenc és Vesztergombi Csaba esetében is.
A minap lehetőségünk nyílt egy kicsit Mészöly Miklós szemével látni a világot, hiszen Szekszárdnak egy olyan részére látogattunk el, amibe mi is belefeledkezhettünk és belesimulhattunk egy rövid időre, ahol otthon érezhettük magunkat. Ahogy a költő maga is írja: „Nem követelőző a táj, mint annyi más. Minden miniatűr és kiegyensúlyozott itt. Egyetlen részlete sem hivalkodó. Nem akar elámítani, semmit nem akar, van. Lomb mögé rejtőző tanyaházak, pusztuló gyümölcsösök, szőlőpászták. S persze, diófa a tanya előtt. Akáccal benőtt szurdikok, csendjük, fülledtségük a legszelídebb titokzatosság. Sűrített Pannónia.”
-
Uwe Schiefer
-
Két fehér, két vörös
-
Dél-Balatoni sétáló kóstoló 2.
-
Motovuni teran kóstoló
-
Egy könyv: Borgőzös évszázadok
-
VinArt Grand Tasting 2024 (1)
-
Egy bor: Rókusfalvy Birtok Chardonnay 2023
