Nemrég volt ugye némi születésnapi mulatság, bontottuk is pár palack bort, két zsák üres üveget vittem ki a szelektív járathoz, gondolták is a srácok a kukásautón, micsoda alkoholista ez már megint. No de ami elfogyott, elvitték a palackját is, viszont akadt egy-kettő bontott tétel, bettem a hűtőbe, jól visszadugózva. Ahogy lenni szokott, majd megiszogatom esténként, gondoltam, aztán persze nem. 

A Pécsi Borvidék és a cirfandli elválaszthatatlanok egymástól, az országban másutt nem is találunk cirfandli szőlőt (sajnos már Pécs környékén sem túl sokat…). A világban is nagyon ritka ez a szőlőfajta, egy kisebb szlovéniai területet leszámítva csak Ausztriában találkozhatunk vele. Bécstől mintegy 20 km-re fekszik Gumpoldskirchen, a település határában találhatóak a legnagyobb cirfandli (zierfandler) ültetvények. A kétezres évek elejéig volt is együttműködés a két település, a két borvidék között, évről-évre megrendezésre került egy nemzetközi cirfandli verseny is. Sajnos ez a kezdeményezés elhalt, mindenképpen érdemes lenne életre kelteni a kapcsolatot, és a cirfandlik megmérettetését is. 

Közel két hónapja történt, egy hűvös novemberi estén. A Corso Hotel Pécs előtt egyetemi professzorok gyülekeztek, a világ minden részéről idesereglett tudósok, hogy Villányba menjenek bort kóstolni. De mi tudtuk, hogy nekünk egy bejárattal arrébb az igazi helyünk. Mi a Bistro 48 önműködő ajtaján léptünk be, s már a felterített asztalok látványa jobb kedvre derített. Felderítésünk célja egy titkos társaság összejövetele volt, borklubnak álcázva fogásokat halmoznak fogásra, borokat borra, s közben bizonyosan titkos terveket szövögetnek. Megbízónk állta a cechhet, befizettünk az összejövetelre mi is. Figyelem, a folytatásban étvágyunkra és gyomorsavaink beindulására halmozottan veszélyes szövegek és képek következnek!