Tettyei sétánkat váratlan hóvihar zavarja meg. A kisgombócokban megeredő hózuhatag elől a közeli vendéglőbe menekülünk. A Tettyéről, mármint az étteremről az első emlékképem a kilencvenes évek elejéről való, német nagynéni és nagybácsi hozott el ide, merthogy „itt olyan jó svábosan főznek”. Akkor a virágos kerthelyiségben ültünk le, most a hó értelemszerűen a belső terembe űz minket. A csalfa Déli télben egy melegítő ételsor pont jól esne.