Az Agancsos Pincészet villányi pincesoron található borozója nekem valahogy olyan, mintha mindig is ott lett volna, esti séták során mindig akad hely egy pohár bor erejéig legalább, fesztiválokon meg itt mindig buli van, szól a zene, táncol a nép. Pedig most lettek húszévesek, no nem a tulajdonosok, hanem a borozó. És ha már jubileum, rögtön dupla, merthogy a panziójuk meg a tizediket töltötte be. Ott voltunk az Agancsos-ünnepen.
Van az úgy, hogy az ember fia szép csendben elér egy elég kivételes kerek számot, és ha már ott van, akkor szép csendben felbont olyan borokat, amelyek legalábbis nem hétköznapiak. Már a borászok sem annak szánták, amikor készítették, és aztán az évjárat, a borász tudása, a fajta mind úgy hozta, hogy be is bizonyították (aranyérmekkel leginkább), hogy még az ünnepi alkalmakon belül is kitüntetett helyet foglalnak el.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
-
Fejes Pincészet, Soltvadkert
-
Avagy látogatás Hajdu Rolandnál
-
Beszélgetés Rókusfalvy Pál borágazatért felelős kormánybiztossal
-
Válasz Balogh Zoltánnak, a SAP tulajdonosának.
-
A T3 – Tokaj Drei Pincészetnél
