Úgy adódott, hogy egy estén három pinot noirt is megkóstoltunk, nem ez volt a fő cél, de ha már egyszer előkerültek, nem jutottak vissza a pince mélyére. Azt mondják, a pinot noir nem szereti a magyar délt, lévén hűvösebb vidékekhez szokott. Viszont a déliek meg szeretik a pinot noirt és folyton-folyvást kísérleteznek vele. Mi meg kóstoljuk rendületlen, mi mást tehetnénk.

A Pannon Borrégió TOP25 előestéjén az érdeklődő zsűritagok egy különleges kóstolón vehettek részt. A borújságírók, borászokból összeállt mikrobusznyi csapat a Belje Pincészethez látogatott el, a szemerkélő eső ellenére kibuszozott a szőlőbe, szemrevételezte a tavaly ősszel átadott új borászati üzemet, majd az 1526-os építésű pince feletti kóstolóteremben tíz olaszrizlinget kóstolt meg. Magyarok, horvátok, szerbek a rögtönzött zsűriben, vakkóstolón mérettetett meg hét hazai és három vendég bor.

Keller György boraiért el kell utazni Villányba. A családi pincészet ugyanis jóformán „láthatatlan”: bevásárlóközpontokban egyáltalán nem, néhány vinotékában, étteremben, ritkábban fesztiválokon lehet találkozni inkább a boraikkal. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, nem kicsi kézműves pincéről van szó. Az évente hét és fél hektárról szüretelő pincészet évi 50–60 ezer bort palackoz és értékesít: túlnyomórészt helyben, meglepően jó ár-érték arányban.