Valahogy egyre nehezebben megy az írás. Mármint a borról. Néha úgy érzem, hogy túl sok az inger, túl sok minden felett siklunk el egyszavas mondatokkal, vesszük evidenciának. Néha nagyon jólesik lelassítani, elmélyedni a részletekben. Az élmény mélyebb, tartalmasabb, értékesebb.
Egy nagyon kedves felkérést kaptam nemrég, a Palatinus Szálló rendezett évfordulós-születésnapos (40 éves a Danubius Hotels Group) partnertalálkozót. Amelyen pécsi borokat szerettek volna felszolgálni a vendégeknek. A még mindig erőteljesen Villány árnyékában tapogatózó Pécsi borvidéket ritkán éri ilyen megtiszteltetés (bár azért az utóbbi időben voltak, vannak alkalmak a bemutatkozásra, holnap is jön egy poszt egy másik ilyen eseményről), így próbáltam az ételekhez valóban jó borokat választani.
Az Aranykacsában teltház várta a borbörze legszebb borait, hogy közülük kiválassza a legjobbakat. Természetesen mi is kíváncsiak voltunk, ezért végigkövettük az estét. Idén a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem egy maradt a végén, hanem négy, ugyanis minden kategória győztese megkapta a Pécs Város Bora 2012 címet. Nem így szavaztunk, de ezt az eredményt vártuk a 12 bor végigkóstolása után.