Két bort bontottam nemrég - nem volt egy kerek évforduló, de mégis születésnap -, egyiket szándékosat, a másikat véletlenül. Aztán milyen jól tettem, pont így, ebben a sorrendben, elszállhat ugyan napközben a kocsi világítása, de este finom a vacsora, vidám a család, tetszenek a borok, mi kell még?
A Vince nap hagyományosan és szorosan összefonódik a borászok és a borkedvelők életével. A tragikus vértanúságot halt Szent Vince az első a naptári szentek közül, aki a borászokat vigyázza. Holott nem sikerült egyértelmű kapcsolatot kimutatni az egykoron élt vértanú és a bor között, mégis a nevében szereplő ’vin’ hamar a borhoz kötötte, további filológia okfejtés pedig a Vin-cent, mint ’százszoros bor’, áthallással végérvényesen rácsapta a pinceajtót a szentre, aki láthatóan jól működik a szerepben.
Az egyik legjobb hangulatú pécsi kóstoló végül megmenekült: a hibernálódott borút helyett a borvidéki tanács és a Pécsi Összhang borászai szervezték meg az idei kiadást. Tizenhét pincészet hozta el a Pécsi borvidék legjavát, mintegy nyolcvan bort lehetett megkóstolni, azt a harmadát vettük elő, amit kevésbé ismertünk. Vagy nagyon szeretünk.