A címbe helyezett mondatnak volt egy kevésbé szalonképes folytatása is, az utolsó bor kapcsán hangzott el SzabóZétől, lévén sofőrként felelősségteljesen használta a köpőcsészét egész este. Az aszúnál azonban feladta, nemzeti kincset nem köpünk ki jelszóval lecsúszott a korty. Vegyesen jönnek most a borok, fehér, vörös, édes, hét bor mindösszesen, de jó kis csapat.

Kis szünet volt megint a keddi kóstolósorban, az őszi borfesztek bekavartak kissé, de szigorúbbra vettük a tempót, akkor hetente kóstolunk ismét, maximum 25 ételt egy alkalommal. Vakon, természetesen, a sort az összeállító kivételével nem ismeri senki, ő meg titoktartásra van kötelezve. A múltkori pakk nem is volt rossz, tizennégy borról érdemesnek tartottuk megemlékezni, előbb a fehérek jönnek, holnap a vörösek.

Folytatódott a tematikus borestek sora a Kalamárisban, a hónap első csütörtökén általában Szabó Zoli szokott kóstolót tartani egy-egy fajtából, azonban most rendhagyó módon péntekre csúszott az esemény, mivel a házigazda nagyon északon, Észtországban kalandozott. Talán tovább is maradt volna, de szerencsére a cirfandli hívó szavára időben hazatért.