A karácsonyi esték idén vörösbormentesen teltek. Fehéret, pezsgőt, aszút bontottunk, odakinn 15 fok is volt talán, vasárnapig kellett várnom, hogy előbújjon belőlem a kíváncsiság: a pincében talált kékfrankos vajon milyen is lehet? Élmény, röviden.

Egy jó bort kerestem a minap a pincében az esti tikka masala mellé. Az indiai fűszerkeverékkel alaposan megbolondított csirke általam kókusztejjel némiképp csillapított, gyerekbarátabb verziója is finnyás bor tekintetében. Viszont találtam egy palackot, aminek sava állták a sarat. 

A hétfő este szinte mindig olyan, hogy egy bor csak-csak előkerül a borhűtőből, noha szegény már hónapok óta üresjáratban áll, csak bortároló, lakásunk egy hűvös szegletében. Rátaláltam erre a borra, ajándékba kaptam, egy elmaradt utazás emlékére, ideje volt megbontani.