Szokásos Duplacsavarnak indult ez a riport is, de aztán mégis más lett. Miközben mégsem lett más. A kóstolt tételek kölcsönös megfejtése és a kapcsolódási pontok keresése adta az este vezérfonalát, miközben még ettünk is egy jót. Pécsről indulva kora délután érkezünk Günzer Tamás nem is olyan régen átadott pincészetéhez. Körbenézni nem nagyon van idő, egy karton válogatott borral és a szomjas utazóknak szánt extra üveg rozéval, no meg poharakkal felvértezve már indulunk is úticélunk felé. 

Majdnem élőben kóstolunk, valójában hétfő este ültük körbe a szerkesztőségi nagyasztalt, a jegyzetelés is akkor történt, viszont csak kedden reggel tudjuk feltölteni, technikai malőr. Az apropó Gere Attila mintegy tucatnyi bora, a Pannon Borboltos kínálatba válogatva kóstoltuk végig a sort, izgalmas estének néztünk elébe. A sor végén meg SzabóZé saját, háromfajta fűszerpaprikával megalkotott csípős-véres hurkája várt ránk, de ne szaladjunk előre. Fehérekkel kezdtünk, gyöngyözők, rozék, bevezetésképpen, mielőtt ráfordulunk a vörös sorra.

Már egy ideje rendszeresen megkísérti a borkedvelőket, így nem véletlen, hogy idén januárban is megrendezték a Fekete Borpince egyedi, "félmaratoni" borkóstolóját. A névválasztás sem véletlen, hiszen egyrészt 21 tételből álló borsorral készült a pincészet, másrészt időben is 8 órás programmal számolhattak, akik részt vettek az eseményen. A borsor összeválogatása során az a cél lebegett a házigazdák szeme előtt, hogy a bemutatott borokkal minél teljesebb képet kaphassunk a pincészet borainak karakteréről, ízvilágának sokszínűségéről.