Ha a Villányi borvidékről esik szó társalgás közben, akkor az esetek döntő többségében a hasonló nevű hegység keleti végről szól a fáma, de sokszor elfelejtik az emberek, hogy bizony Villányon kívül is remek adottságú területek sorakoznak a környező lankákon. Ugorjunk át képzeletben a Kopár-dűlő nyugati oldalára, a meddőhányók alatt emelkedik ki a ma is működő kőbánya poraiból Nagyharsány, ahol jelenleg ellentétes irányú tendenciák figyelhetők meg, ugyanis beültetésre váró helyből, felújításra szoruló pincegödrökből egyre több van, ezzel szemben echte nagyharsányi borászból sajnos egyre kevesebb. Három jeles képviselőt mutatunk be közülük alant.

Sokat megélt már működése 19 éve alatt a magyar hegyközségi rendszer, amelynek életében most a tavalyi év utolsó ülésnapján elfogadott, új hegyközségi törvény kavarja fel az állóvizet. A Pécsi Borozó azt próbálta feltérképezni, mivel jár az átállás: zavar következik, vagy éppen hogy nő az ágazat versenyképessége? Mennyit ér a kistermelők szavazata, és ki fizeti a hegybírót?