Van egy borvidékünk, na jó, több is, amely a láthatatlanság ködébe burkolózva éli mindennapjait. Ezeken a borvidékeken pedig olyan borászok tevékenykednek, akik magas minőségű borokat tesznek le az asztalra nap mint nap, de valamiért mintha nem akarnák, hogy országos ismertségre tegyenek szert. Talán nincs is rá szükségük?
Az alább leírtak néhány hét alatt fogalmazódtak meg bennem, saját véleményemet tükrözik, melyeket tegnap, ma és holnap is kész vagyok vállalni. A Kedves Olvasótól mindössze annyit kérek, hogy miután elolvasta az írást, fogalmazza meg a saját álláspontját. Ha nem is írja le, én úgy is tiszteletben tartom, cserébe én sem kérek többet. Közeleg a karácsony, az év egyik legszebb időszakában vagyunk, acsarkodásnak most különösen nincs itt az ideje. Nem harcostársak vagyunk, nem ellenfelek, hanem Emberek, különböző véleményekkel- és ez így van rendjén.