Van az úgy, hogy az ember fia szép csendben elér egy elég kivételes kerek számot, és ha már ott van, akkor szép csendben felbont olyan borokat, amelyek legalábbis nem hétköznapiak. Már a borászok sem annak szánták, amikor készítették, és aztán az évjárat, a borász tudása, a fajta mind úgy hozta, hogy be is bizonyították (aranyérmekkel leginkább), hogy még az ünnepi alkalmakon belül is kitüntetett helyet foglalnak el.

Mesélhetnék a kezdetekről, mert ott voltam, amikor megszületett a Franc&Franc ötlete, mesélhetnék az elmúlt évek hat rendezvényéről, mert nem hiányoztam egyikről sem és mesélhetnék az ideiről is, mert a hetedik a jövőbe vezet. De persze sok mesére nincs idő, a kortárs olvasási szokásoknak megfelelően röviden és összefogottan kell információt átadni, ne kalandozzak mindenféle sztorikkal. Ma élőben tudósítunk a villányi Franc&Franc konferenciáról, jönnek a borok, a háttérsztorik, és ugye az idén megrendezett első cabfranc-vébé sem érdektelen, szóval azért néha mégiscsak mesélek...