Az olaszrizling nekem március idusa. Ünnep, amit nem egy napig kell ünnepelni, hanem beleivódik a mindennapjainkba. A szabadság bora olaszrizling legyen. Tisztelem a furmintot, megértem az irsai diadalmenetét, de az olaszrizlingért nekem máshogy dobog. Úgyhogy elkezdek olaszrizlingeket kóstolgatni, nincs semmi nagy okoskodás, csak ami épp a kezem ügyébe akad. Hátha többet tudok meg róla, amikor hazatérek.

A biokémia és a mikrobiológia mindig mosolygós, mindennek utána járós professzora, absztinensből autodidakta módon lett borász. 2011 táján üstökösként robbant be a köztudatba, majd 2015 után mintha eltűnt volna. Én manapság meglehetősen gyakran találkozom vele és nem álltam meg nem megkérdezni a kezdetekről, a jövőbeli tervekről és pláne arról, hogy mi történt vele az elmúlt időszakban.

Van nagyjából negyed hektárnyi területem Hosszúhetényben. Szőlő csak egy kevéske volt rajta, mikor megvettem. Amikor elkezdtem rá a szőlőtelepítést előkészíteni, még csak híre sem volt a koronavírusnak. Kezdjük is itt a sztorit!